"A legnagyobb szigort szeretn�nk �rv�nyes�teni azokkal a v�llalkoz�sokkal illetve mag�nszem�lyekkel szemben, amelyek illetve akik el akarj�k ker�lni az ad�terheket, �gy hat�rozott l�p�seket k�v�nunk tenni az ad�paradicsomokba menek�tett j�vedelmek megad�ztat�sa �rdek�ben" - hangs�lyozta Oszk�. A Magyarorsz�gon realiz�lt, majd k�lf�ldre juttatott j�vedelem ut�n 30 sz�zal�kos ad�kulcsot �rv�nyes�t az ad�hat�s�g.

Cafet�ria kedvezm�nyek ny�jt�sa helyett munkahelyeket teremtsenek a v�llalkoz�sok - felelte az MTI k�rd�s�re a p�nz�gyminiszter. Aki elmondta azt is, hogy az ad�rendszer megtart minden olyan kedvezm�nyt, amely a mag�nszem�lyek hossz� t�vra sz�l� megtakar�t�sait �szt�nzi, �gy p�ld�ul a nyugd�j-el�takar�koss�gi sz�ml�t.

A cafet�ria rendszerben a korm�ny jelenlegi javaslata szerint kedvezm�nyes 32 sz�zal�kos kulcs al� ker�lnek az �d�l�si csekkek, a helyi utaz�si b�rlet, a meleg �tkeztet�shez val� hozz�j�rul�s. A v�gleges d�nt�s el�tt a t�ma napirendre ker�l a p�nteki Orsz�gos �rdekegyeztet�si Tan�cs �l�s�n, majd az Orsz�ggy�l�s mondja ki a v�gs� sz�t j�nius v�g�n - felelte �js�g�r�i k�rd�sre Oszk� P�ter.

A gazdas�gi k�rnyezetet jellemezve Oszk� P�ter elmondta: "Magyarorsz�g v�ls�g id�szakot �l, az int�zked�sek c�lja mind az emberekre, mind a k�lts�gvet�sre, a p�nz�gyi egyens�lyra n�zve a v�ls�g negat�v k�vetkezm�nyeinek elh�r�t�sa". Ugyanakkor az int�zked�sek el�seg�tik, hogy a v�ls�gb�l nyertesk�nt ker�lj�n ki az orsz�g - tette hozz�.
Az ad�rendszer �talak�t�sa arra a filoz�fi�ra �p�l, hogy ha Magyarorsz�g t�bbletforr�sokkal rendelkezik, akkor t�bb ember k�pes dolgozni, s �gy t�bb j�vedelem hozhat� l�tre, nagyobb hat�konys�ggal - magyar�zta a p�nz�gyminiszter, hozz�t�ve: amennyiben t�bb j�vedelem keletkezik, azaz n� a gazdas�g, akkor k�nnyebb t�rleszteni az orsz�g ad�ss�g�t is.

Az �talak�t�s m�sik c�lja, hogy a v�llalkoz�sok min�l t�bb embert foglalkoztassanak, olcs�bb� v�ljon a foglalkoztat�s - jelezte Oszk�, aki szerint 2010-t�l az ad�rendszer semlegess� v�lik, azaz nem okoz torzul�sokat a v�llalkoz�si szektorok k�z�tt. A p�nz�gyminiszter elmondta: a szem�lyi j�vedelemad� rendszer m�r 2009 j�lius�t�l v�ltozik: az als� 18 sz�zal�kos kulcs s�vhat�ra �vi 1,7 milli� forintr�l 1,9 milli�ra n�, "�gy 36 ezerrel t�bb marad t�bb, mint egymilli� ember zseb�ben".

A j�v� �vben �tl�that�bb� �s �sszehasonl�that�v� v�lik az szja-rendszer, �gy az szja-alapot az ad�k�telezetts�g al� es� brutt� j�vedelmek, �s az ut�nuk befizetett munk�ltat�i j�rul�kok k�pezik majd. Ez sz�m�t�si technika, nem befoly�solja a fizetend� ad� m�rt�k�t - tette hozz�.

J�v�re az als� ad�kulcs 17 sz�zal�k lesz, a s�vhat�r 5 milli� forintra v�ltozik, e f�l�tt 32 sz�zal�kra n� az ad�kulcs mik�zben megsz�nik a 4 sz�zal�kos szolidarit�si ad�. Ez azt jelenti, hogy az ad�z�k 90 sz�zal�ka az als�, 10 sz�zal�ka  a fels� ad�kulcsba fog tartozni. Az egyes keresetekhez tartoz� ad�terhel�seket ismertetve Oszk� P�ter elmondta: a minim�lb�r s�vj�ban keres�k k�zel havi ezer forinttal, a minim�lb�r k�tszeres�n�l havi k�tezerrel, az �tlagb�rn�l havi 15 ezerrel t�bb nett� keresetre tesznek szert. Ad�teher n�veked�s, azaz a nett� keresetcs�kken�s csak igen magas, havi 1,5 milli�s kereset ut�n k�vetkezik be.

A v�llalkoz�sok munkahely teremt�s�t az �l�munka terheinek cs�kkent�se alapozhatja meg, ez�rt m�r 2009. m�sodik fel�ben a minim�lb�r k�tszeres�ig �t sz�zal�kponttal cs�kken a tb-j�rul�k, j�v�re ez a teljes j�vedelems�vra kiterjed - magyar�zta a p�nz�gyminiszter. Emellett j�v�re megsz�nik a jelenlegi  t�teles eg�szs�g�gyi hozz�j�rul�s (eho), mik�zben ugyan emelkedik a rehabilit�ci�s hozz�j�rul�s, de ez ut�bbi kisebb �sszeg a havi 1.950 forintos t�teles eho-n�l - tette hozz�.

A v�ltoz�sok nyom�n cs�kken az ad��k, ami azt jelenti, hogy minden 100 forint kifizetett b�r ut�n jelenleg 46 forint marad a munkav�llal�n�l, j�v�re ez 54 forintra n� - mutatta be Oszk� P�ter.

A v�llalkoz�sokn�l j�v�re megsz�nik a 4 sz�zal�kos k�l�nad�, ugyanakkor az �talakul� t�rsas�gi ad� kulcsa 19 sz�zal�k lesz, �gy 50 milli�rd forinttal t�bb marad a v�llalkoz�sokn�l - jelezte a p�nz�gyminiszter. Egyszer�s�dik az ad�rendszer, megsz�nnek a kisad�k, a kultur�lis valamint a munkaad�i �s a munkav�llal�i j�rul�k.
privatbankar.hu