Az Orb�n Viktor
minisztereln�k �ltal bemutatott korm�nyzati akci�terv h�t int�zked�st
tartalmaz a jelent�s ad�cs�kkent�s �s az ad�z�s egyszer�s�t�se
�rdek�ben. Az els� javaslat, hogy a c�gek nyeres�g ut�n fizetend�
t�rsas�gi ad�j�t 19-r�l 10 sz�zal�kra cs�kkents�k �vi 500 milli�
forintos nyeres�g alatt. A k�vetkez� l�p�s az egykulcsos csal�di
j�vedelemad� bevezet�se, amelyre k�t �v alatt �llna �t az orsz�g �gy,
hogy ennyi id� alatt 1,3 milli� munkav�llal�t vonnak be az
ad�rendszerbe, �s ennyi id� alatt kivezetik a rendszerb�l az
ad�j�v��r�s int�zm�ny�t.
T�z kisad�t t�r�lne el a korm�ny
A korm�nyf� a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokat terhel� ad�k k�z�l t�z,
�gynevezett kisad� elt�r�l�s�t javasolta. A negyedik javaslat, hogy
vezess�k be az ad�rendszeren k�v�li, ad�z�s al� nem vont kereset
fogalm�t. Lehet�v� tenn�k, hogy aki ad�zott j�vedelemb�l m�snak
mag�nszem�lyk�nt munkalehet�s�get biztos�t, azut�n m�r a munk�t
v�gz�nek ne kelljen m�g egyszer ad�t fizetnie.
�t�dik int�zked�sk�nt jelentette be, hogy a v�rszerinti egyenes �gi
rokonok k�z�tti vagyonmozg�s - �l�k �s holtak k�z�tt egyar�nt -, az
ad�zott j�vedelemb�l val� foglalkoztat�s, valamint a gyermekekr�l val�
gondoskod�s ad�z�si szempontb�l ker�lj�n az �llam hat�k�r�n k�v�lre.
Orb�n Viktor azt is ind�tv�nyozza, hogy az egykulcsos szem�lyi
j�vedelemad� eset�ben 16 sz�zal�kos legyen az ad�kulcs. A hatodik pont
azzal f�gg �ssze, hogy a beruh�z�sok sor�n ma 51 enged�lyt kell k�rni,
"ezeknek egyharmad�t az �llam, illetve a korm�ny elt�rli".
Egyszer�bb felt�telek az alkalmi foglalkoztat�sban
A korm�nyf� hetedikk�nt azt javasolta, hogy az egyszer�s�tett alkalmi
foglalkoztat�s jelenlegi felt�teleit helyezz�k hat�lyon k�v�l, �s
t�rjenek vissza a kor�bbira, amely kev�sb� volt rossz, majd kezdj�k meg
egy �j kialak�t�s�t. Nyolcadik kezdem�nyez�se a minisztereln�knek az,
hogy ingatlan b�rbead�sa eset�n a b�rbead�nak ne kelljen v�llalkoz�v�
v�lnia; kilencedikk�nt pedig azt ind�tv�nyozta, hogy adj�k vissza az
embereknek a szabad gy�m�lcsp�rlat-k�sz�t�shez val� jogot.
A javaslatok k�z�tt szerepel m�g, hogy tegy�k �jra �famentess� az
adom�nyoz�st. Javasolj�k: a kistermel�k �lelmiszertermel�si,
-feldolgoz�si �s -�rt�kes�t�si felt�teleit jelent�sen k�nny�ts�k.
Tizenkettedikk�nt eml�tette a minisztereln�k a Sz�chenyi-k�rtyaprogram
kib�v�t�s�t, 50 milli� forintig emelj�k fel, �s lehessen beruh�z�sra,
p�ly�zati �ner� c�lj�ra is felhaszn�lni. K�l�n el�terjeszt�st
k�sz�tenek az Orsz�ggy�l�s �s az orsz�g teljes nyilv�noss�ga sz�m�ra az
eur�pai uni�s forr�sok radik�lis �trendez�s�r�l a kis- �s k�zepes
v�llalkoz�sok jav�ra.
Sz�zh�sz milli�rdot sp�roln�nak az �llamon
Az �llam n�gy tervezett int�zked�ssel 120 milli�rd forintot takar�t
meg, ezek: k�lts�gstop az �llami �s k�lts�gvet�si int�zm�nyekben, a
k�zszf�ra b�rkiad�sainak �talak�t�sa, a k�lts�gvet�si kiad�sok
fel�lvizsg�lata az alapokn�l �s a t�rc�kn�l, k�ls� megb�z�sok �s
feladatkiszervez�sek teljes k�r� fel�lvizsg�lata.
A minisztereln�k azt is javasolta, hogy a hatvan napon t�li
v�gkiel�g�t�sek �s egy�b, b�ren fel�li juttat�sok - mint
szabads�gmegv�lt�s, titoktart�si p�nz - a k�lts�gvet�si szf�r�ban 98
sz�zal�kkal ad�zzanak. Az �llami megtakar�t�sok k�z� tartozik az a
javaslat, hogy havi brutt� k�tmilli� forintos fizet�si plafont
vezessenek be az �llami k�lts�gvet�si szf�r�ban, bele�rtve ebbe a
Magyar Nemzeti Bankot is.
Az �llami vagyonkezel�s ter�let�n �t kell t�rni a
b�rt�meg-gazd�lkod�sra, �s k�z�lte, elrendeli a b�rt�megcs�kkent�s
legal�bb 15 sz�zal�kos m�rt�k�t, ami 48,2 milli�rd forintos
megtakar�t�st jelent. Ez azt is mag�ba foglalja, hogy az �llami
v�llalatokn�l jelenleg m�k�d� sz�z igazgat�s�g sz�m�t t�zre cs�kkentik,
�gy a test�letek l�tsz�ma 319 f�r�l 60-ra cs�kken; a 636
fel�gyel�bizotts�gi helyb�l pedig 450 marad.
Huszonegyedik pontban javasolta, a p�rtokra jut� k�lts�gvet�si
t�mogat�s m�rt�k�t m�g id�n cs�kkents�k 15 sz�zal�kkal. A korm�ny
k�lts�gvet�si fel�gyel�ket k�ldene ki a jelent�s mennyis�g� k�zp�nzzel
gazd�lkod� int�zm�nyekhez, k�zt�k azokhoz is, amelyek eddig int�zm�nyi
auton�mi�t �lveztek.
A huszonharmadik pont a teljes telefon-, b�tor-,
g�pkocsi-v�s�rl�si �s -csere stop elrendel�sre a k�zszf�r�ban.Nemzeti
eszk�zkezel� t�rsas�g l�trehoz�s�t is bejelentette Orb�n Viktor, hogy a
bed�lt hitelek miatt a lak�sok ne ker�ljenek ki a kor�bbi tulajdonosok
kez�b�l.
H�rom �vre vezetn�k be a bankad�t
A huszon�t�dik int�zked�s a bankad� bevezet�se: a bankok, a
biztos�t�t�rsas�gok �s a p�nz�gyi l�zingc�gek a k�lts�gvet�sbe val�
befizet�s�nek m�rt�k�t emelj�k 13-r�l id�n 200 milli�rd forintra -
javasolta a korm�nyf�. A korm�ny t�rgyal�sokat kezdem�nyez a bankokkal,
k�pvisel�ivel, hogy a bankad�t milyen ad�alapra vet�ts�k ki, milyen
ar�ny� legyen a megoszt�sa a bankok, biztos�t�k, l�zingc�gek k�z�tt. A
bankad�t h�rom �vre vezetn�k be, �s ennyi id� alatt vezetn�k ki a
rendszerb�l, ennek l�p�seir�l meg kell �llapodni a korm�nynak �s a
bankrendszernek.
Az utols� n�gy int�zked�s a szoci�lis biztons�got szolg�lja: a korm�ny
meg akarja �ll�tani a lak�sc�l� devizahitelek terjed�s�t, ez�rt azt
javasolja, hogy a j�v�ben jelz�logbejegyz�s csak forint alap�
lak�sv�s�rl�si hitel eset�n legyen enged�lyezhet�. Kezdem�nyezik a
m�sodlagos �lelmiszer-vizsg�lat bevezet�s�t is.
Orb�n Viktor felk�rte a Nemzeti Fejleszt�si Miniszt�riumot, hogy a
k�z�zemi d�jak emel�s�re rendeljen el morat�riumot, �s kezdem�nyezzen
t�rgyal�st az �rmeg�llap�t�s �j rendszer�r�l az �rintett
v�llalkoz�sokkal. Utols� pontk�nt a korm�ny 2010. december 31-ig
meghosszabb�tan� a kilakoltat�si morat�riumot, �s egy�ttal
t�rgyal�sokat kezdem�nyez az ad�sok �s a hitelez�k k�z�tt a bajba
jutott lak�shitelesek j�v�j�nek rendez�s��rt.
