|
Matolcsy�k �t �j ad�t vezetnek be |
|
|
Sz�mos �jabb ad�t vezet be a korm�ny, az energiaszolg�ltat�k
j�vedelemad�j�t pedig megn�veli. Val�ban lesz mobil- �s tranzakci�s ad�
is. Kisebb meglepet�sre ma tette k�zz� a Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium a
Sz�ll K�lm�n-terv 2.0 n�vre keresztelt megszor�t� csomagj�t, amely
tartalmazza az uni�nak sz�nt konvergiaprogramot �s a Nemzeti
Reformprogramot is. Id�n 155, j�v�re mintegy 600 milli�rdnyi pluszt szed
be az �llam.
Fot�: MTI / Beliczay L�szl�
|
|
Beny�jtotta a konvergenciaprogram v�grahajt�s�r�l sz�l� jelent�st �s a
Nemzeti Reformprogramot a korm�ny az Eur�pai Uni�nak, �s mindkett�t
beemelt�k a Sz�ll K�lm�n-terv 2.0 n�vre keresztelt megszor�t� csomagba.
A korm�nynak neh�z dolga volt, mert �gy kellett megalkotnia a
programot, hogy azzal eleget tegyen az Eur�pai Bizotts�g k�v�ns�gainak,
�s elker�lje a t�lzottdeficit-elj�r�st. Emiatt a kabinet mozg�stere sz�k
volt, �m a dokumentumb�l kider�l, hogy Magyarorsz�g ism�t
elszalasztotta a struktur�lis reform megalkot�s�nak lehet�s�g�t. Viszont
ha nem lenne semmif�le �jabb kiigaz�t�s, 2,2 helyett 3,6 sz�zal�k lenne
a GDP-ar�nyos �llamh�ztart�si hi�ny.
A t�bb sz�z oldalas dokumentumb�l kider�l, hogy elmarad a
gazdas�gpolitikai fordulat, a korm�ny az elm�lt 20 �v gyakorlat�t
k�vetve tov�bbra is a bev�teln�vel� int�zked�sekkel akarja betoldozni a
lyukakat, ahelyett, hogy a piac �ltal elv�rt struktur�lis,
kiad�scs�kkent� reformokba fogott volna bele. A megszor�t� csomag azt
jelenti, hogy id�n 150 milli�rd forintos, j�v�re (a tranzakci�s ad�
r�szleteinek hi�nya miatt) 567-665 milli�rd forintos lehet a kiigaz�t�
csomag.
�t �j ad�t vezetnek be
A dokumentumb�l kider�l, hogy a korm�ny �t �j ad�int�zked�sre �p�ti a
j�v�t, ami az eddigi filoz�fi�ja szerint azt jelenti, hogy a munk�ra
rakod� ad�kat �s j�rul�kokat cs�kkenti, de ezt a fogyaszt�st terhel�
ad�k megemel�s�vel ellens�lyozza.
Eszerint bevezetik a 0,1 sz�zal�kos p�nz�gyi tranzakci�s ad�t,
amelyet a v�llalatoknak �s a lakoss�gnak kell megfizetnie. Ad�t kell
fizetni a k�szp�nzfelv�telre �s -befizet�sre, a gazdas�gi szerepl�k
banki �tutal�saira, a csoportos beszed�sekre, a bankk�rty�s v�s�rl�sokra
�s a s�rga csekkek ut�n is.
Az ad� bevezet�s�b�l 130-228 Mrd Ft bev�telt v�r a korm�ny.
Sz�m�t�saik szerint a 130 milli�rd Ft-os bev�tel el�r�s�hez az ad�
tranzakci�nk�nti �rt�k�t nem kevesebb, mint 30 ezer forintban
maximaliz�lj�k. Ha enn�l t�bb bev�telt akarnak, akkor az ad� fels�
hat�r�t magasabb �rt�kben hat�rozz�k meg, �s a tranzakci�k ut�n fizetett
ad�t s�vosan vezetik be. A dokumentum szerint elk�pzelhet�, hogy az
ATM-b�l t�rt�n� k�szp�nzfelv�teln�l magasabb kulcs lesz, �ll�t�suk
szerint �gy akarj�k �szt�n�zni az elektronikus v�s�rl�st.
A dokumentumban nem szerepel a netad�, azonban m�r 2012-t�l bevezetn�k a mobilad�t, ami azt jelenti, hogy minden megkezdett perc �s elk�ld�tt SMS/MMS ut�n 2 forintot kellene fizetni. A korm�ny ebb�l id�n 30 milli�rd forintot, 2013-t�l 52 milli�rd forintnyi bev�telt v�r.
Az eredeti terveknek megfelel�en 2012-ben kivezetik az energiaszektorra 2010-ben kivetett �gazati k�l�nad�t, ugyanakkor dupl�j�ra, 16
sz�zal�kra emelik az energiaell�t�k 2009-ben bevezetett j�vedelemad�j�t.
Mindett�l 55 milli�rd forintos t�bbletbev�telt v�r a korm�ny.
Nem �r�lhetnek a biztos�t�k annak, hogy a korm�ny 2014-ben kivezeti a
bankad�t, a biztos�t�kra ugyanis �jabb ad�t vet ki. A korm�ny a
dokumentumban �gy fogalmaz ugyan, hogy ez a biztos�t�si szektort �rinti
legink�bb, �m v�gs� soron a lakoss�g fizeti meg. A baleseti ad�
mint�j�ra - ami a korm�ny id�n vezetett be, �s l�nyege, hogy a k�telez�
g�pj�rm�-felel�ss�gbiztos�t�st ad�ztatj�k meg - �jabb term�kekre vet ki
fizet�si k�telezetts�get. �gy 10 sz�zal�kos ad�t kell fizetni a vagyon- �s balesetbiztos�t�sok ut�n, a Casco eset�ben ez a m�rt�k 15 sz�zal�kos, a k�telez�n�l pedig meghagyja a 30 sz�zal�kot.
A korm�ny a ford�tott ad�z�s bevezet�s�t tervezi a
gabona-, az olajosmag- �s feh�rjen�v�ny szektorban, amib�l id�n 10
milli�rd forint eredm�nyszeml�let� t�bbletbev�telt v�rnak, j�v�re pedig
15 milli�rdot.
Megsz�ntetik ugyanakkor a mag�nyszem�lyek sokat vitatott 98
sz�zal�kos k�l�nad�j�t - amit a Fidesz vezetett be, �s a 2 milli� forint
feletti b�rekre vetett�k ki, s mindeddig annak ellen�re is �letben
tartott�k, hogy az Alkotm�nyb�r�s�g alapt�rv�ny-ellenesnek
nyilv�n�totta. A gy�gyszert�rak szolidarit�si ad�j�t �s a
katasztr�fav�delmi hozz�j�rul�st elt�rlik.
| Az �llamh�ztart�s poz�ci�j�t befoly�sol� int�zked�sek | 2012 (milli�rd Ft) | 2013 (milli�rd Ft) | K�lts�gvet�si szervek, fejezeti �s egy�b k�zponti kezel�s� el�ir�nyzatok
kiad�sainak m�rs�kl�se | 44,7 | 44,7 | | Gy�gyszert�mogat�si kiad�sok cs�kkent�se | 10 | 40 | | Helyi �nkorm�nyzati alrendszer egyenlegjavul�sa | 60 | 90 | | Mobilad� | 30 | 52 | | Ford�tott �ltal�nos forgalmi ad� bevezet�se a mez�gazdas�gban | 10 | 15 | | E-�td�j emelt szint� ind�t�sa | 0 | 75 | | Nagyv�rosi t�megk�zleked�s k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�s�nak cs�kkent�se | 0 | 10 | | Kutat�si �s Technol�giai Innov�ci�s Alap r�sz�re ny�jtott k�zponti k�lts�gvet�si t�mogat�s megsz�ntet�se | 0 | 25 | A t�bbs�gi �llami tulajdonban l�v� gazdas�gi t�rsas�gok k�zfeladat ell�t�-
si k�telezetts�geinek m�dos�t�sa | 0 | 20 | | P�nz�gyi tranzakci�s illet�k bevezet�se | 0 | 130-228 | | Energiaszolg�ltat�k j�vedelemad�j�nak fenntart�sa, b�v�t�se | 0 | 55 | | Biztos�t�kat terhel� jelenlegi �gazati ad�k �sszevon�sa, �talak�t�sa | 0 | 15 | | Kisad�k megsz�ntet�se | 0 | -5 | | �sszesen | 155 | 567-665 |
Folytat�dik az eg�szs�g�gyi �llamos�t�s
Folytat�dik az eg�szs�g�gyi rendszer �llamos�t�sa is, az
�nkorm�nyzatok j�v�re m�r csak az alapell�t�s�rt lesznek felel�sek. Azaz
a k�rh�zakon k�v�l a szakrendel�ket is mag�hoz veszi az �llam. A
gy�gyszerkassz�t az eredeti Sz�ll K�lm�n-terv szerint id�n 83, j�v�re 37 milli�rd forinttal szor�totta volna mega korm�ny. Azonban
febru�rban m�r vil�goss� v�lt, hogy mindez nem el�g, ez�rt ezen fel�l
id�n m�g 10, j�v�re pedig 40 milli�rd forintos megtakar�t�st akar a
korm�ny. Ez a sz�m eddig is nyilv�nval� volt, ugyanakkor a hogyan
k�rd�sre a konvergenciaprogram sem ad v�laszt. Csak annyit �rnak, hogy a
megtakar�t�sokhoz sz�ks�ges a gy�gyszer-t�mogat�si rendszer �jb�li
fel�lvizsg�lata (�gy p�ld�ul az �gynevezett spanyol modell bevezet�se -
10 �vn�l r�gebben t�mogatott k�sz�tm�nyek meghat�rozott k�r�ben k�telez�
�rcs�kkent�s -, a lakoss�gi t�r�t�si d�jak meghat�rozott k�rben t�rt�n�
emel�se, t�r�t�si d�jminimum bevezet�se).
Szorosabb nadr�gsz�j az �nkorm�nyzatoknak
A Sz�ll K�lm�n-terv m�sodik felvon�sa szerint 2013-ig az
�nkorm�nyzati alrendszeren 100 milli�rdos megtakar�t�st kell el�rni
2011-hez k�pest.
2012-ben 15 milli�rdos megtakar�t�s�ra m�r t�rt�ntek int�zked�sek,
ezen k�v�l szint�n sz�lettek megalapoz� d�nt�sek tov�bbi 58 milli�rd
forint �gy�ben: ebb�l 15 milli�rdot takar�tan�nak meg dologi �s
b�rkiad�sokon �nkorm�nyzatok �sszevon�s�val (2000 f�ig, illetve 7
telep�l�sig egy k�z�s, j�r�si �nkorm�nyzat legyen). Tavalyhoz k�pest
20 milli�rddal kevesebbet kapnak az �llami k�zbe ker�lt megyei k�rh�zak,
valamint 20-23 milli�rd forintot szeretn�nek megtakar�tani a k�zponti
hitelenged�lyez�ssel (vagyis az �nkorm�nyzatok helyett a k�zponti
korm�nyzat d�ntene a helyhat�s�gok hitelfelv�tel�r�l).
A Sz�ll K�lm�n-tervben el��rt 100 milli�rd megtakar�t�sb�l �gy eddig
�sszesen mintegy 73 milli�rd megalapoz�sa t�rt�nt meg int�zked�sekkel. A
fennmarad� 27 milli�rd forintot a fejleszt�si c�l� t�mogat�sok tov�bbi
fel�lvizsg�lata, a szoci�lis ell�t�sok c�lzottabb� t�tele, valamint
egyes k�zoktat�shoz kapcsol�d� szolg�ltat�sok eset�ben az ig�nybevev�
nagyobb teherv�llal�s�nak el��r�sa biztos�thatja.
Az �llam 2012 janu�rj�t�l �tvette a t�zolt�s�gok, 2013-t�l �tveszi -
az �voda kiv�tel�vel - a k�znevel�si int�zm�nyek szakmai
feladatell�t�s�t, t�bb mint 50 v�rosi k�rh�zat. Az �llamigazgat�si
feladat- �s hat�sk�r�k d�nt� t�bbs�g�t az �llamigazgat�si szervek l�tj�k
el, ahogy az �nkorm�nyzati jegyz�kt�l is a korm�nyhivatalokhoz ker�l
�t az �llamigazgat�si feladatok jelent�s r�sze.
Cs�kken a gyerekseg�lyez�s is
�rdekesen fogalmaz a sz�veg a seg�lyek sz�k�t�s�vel kapcsolatban:
mint a program k�sz�t�i �rj�k, a seg�lyez�s eddig igazs�gtalan volt,
mert a tehet�sebb �nkorm�nyzatok nagy sz�zal�kban ny�jtanak olyan nem
k�telez� ell�t�sokat, amire „szeg�nyebbek” nem k�pesek. Ennek a
gyakorlatnak a megsz�ntet�s�re cs�kkentette az �llam t�zmilli�rd
forinttal az ezekhez val� hozz�f�r�st. J�v�re pedig „mind�ssze egyetlen
kr�zisseg�lyez�s maradna az �nkorm�nyzatok saj�t hat�sk�r�ben”.
A gyerekseg�lyez�s tov�bbi sz�k�t�se v�rhat� j�v�re, hiszen a program
vil�gosan fogalmaz: az �llam j�v�re a r�szorul� gyerekek sz�leit�l is a
„hozz�tartoz�i felel�ss�g n�vel�s�t” fogja elv�rni, �s ennek
eredm�nyek�ppen „sz�mottev� megtakar�t�sokkal” sz�molnak.
A szoci�lis ell�t�sokkal kapcsolatban a sz�veg �gy fogalmaz, hogy
mivel az �llam „j�val t�bbet k�lt j�l�ti ell�t�sokra nemzetk�zi
�sszehasonl�t�sban ”, ez�rt ezeken jelent�s megtakar�t�sokat lehet
el�rni. B�r a csal�di p�tl�k, az anyas�gi t�mogat�s, a gyermekgondoz�si
seg�ly, a gyermeknevel�si t�mogat�s, az �letkezd�si t�mogat�s, tov�bb� a
p�nzbeli gyermekv�delmi t�mogat�sok �sszege 2012-ben nem emelkedik, a
program szerint j�v�re is maradhat a befagyaszt�s.
Rossz h�r a tan�roknak �s a di�koknak is
A korm�ny azzal sz�mol, hogy elhalaszthatj�k a pedag�gus
�letp�lyamodell bevezet�s�t 2013 janu�r 1-j�t�l, amennyiben „a
k�r�lm�nyek nem adottak”.
A k�zoktat�ssal kapcsolatban le�rj�k, hogy az �nkorm�nyzatokt�l
fognak forr�sokat �tcsoportos�tani az �llamhoz, �s a finansz�roz�s
mellett a szakmai ir�ny�t�s is k�zponti szervez�s� lesz, egyes
�nkorm�nyzatok legfeljebb akkor sz�lhatnak majd bele ilyen k�rd�sekbe,
ha „hozz�szerz�dnek” a szolg�ltat�sok ny�jt�s�hoz, ezt azonban nekik
kell finansz�rozniuk. „Ha az �nkorm�nyzat pedag�gust, vagy szakmai
szem�lyzetet k�v�n alkalmazni (p�ld�ul emelt szint� nyelv, informatika,
vagy m�s szakt�rgy oktat�s�hoz, m�szaki-szakmai h�tt�r jav�t�s�hoz),
akkor foglalkoztathatja saj�t alkalmazottk�nt, saj�t k�lts�gvet�se
terh�re” - teheti meg.
A fels�oktat�s finansz�roz�s�val kapcsolatban a terv k�sz�t�i csak
annyit �rtak, hogy 2013-t�l „jelent�s v�ltoz�s” v�rhat�, ez pedig „az
�llami szerepv�llal�s m�rt�k�nek korl�tok k�z� szor�t�s�t, valamint az
int�zm�nyrendszer m�ret�nek optimaliz�l�s�t, hat�konys�g�nak,
eredm�nyess�g�nek jav�t�s�t” szolg�lja majd. Ehhez teljesen
fel�lvizsg�lj�k a fels�oktat�si int�zm�nyrendszert.
Cs�kkentik az �llami t�mogat�st a kutat�s-fejleszt�s ter�n is, ezt
eddig e befolyt innov�ci�s j�rul�kokhoz igaz�totta a jogszab�ly, ezt a
t�rv�nyt m�r id�n felf�ggesztett�k, j�v�re pedig �gy m�dos�tj�k, hogy
semmilyen k�telezetts�get ne jelentsen az �llami hozz�j�rul�s �sszege
szempontj�b�l. „Az elm�lt �vek j�rul�kbefizet�seinek �sszeg�t figyelembe
v�ve a k�lts�gvet�si t�mogat�s m�rt�k�t meghat�roz� szab�ly
megv�ltoztat�s�val 2013-ban 25,2 milli�rd forint, m�g 2014-ben v�rhat�an
48,0 milli�rd forint k�lts�gvet�si t�mogat�s k�telezetts�ge sz�nik meg”
- olvashat� a programban.
Valamikor bevezetik a dug�d�jat
A korm�ny 2012-re 45 milli�rd forintos, 2013-ra 60 milli�rd forintos
kiad�scs�kkent�st ir�nyoz el� a helyi k�z�ss�gi k�zleked�sben.
A M�V utasainak sz�m�ra legszembet�n�bb a kedvezm�ny- �s
tarifarendszer �talak�t�sa, a jegyellen�rz�s szigor�t�sa lesz. Hogy ez
pontosan mit takar, azt nem r�szletezik. Megeml�tik a vas�ri menetrend
racionaliz�l�s�t, a vas�ti �s aut�buszos k�zleked�s p�rhuzamoss�gainak
felsz�mol�s�t is.
�sszer�s�tik a M�V-le�nyv�lallatok kapcsolati rendszer�t �s egym�s
k�z�tti elsz�mol�s�t, a kiszervezett tev�kenys�geket �tl�that�bb� teszik
�s sz�ks�g szerint „visszaszervezik” azokat, tov�bb� felsz�molj�k a
bels� szervezeti p�rhuzamoss�gokat �s �tdolgozz�k a b�rez�si rendszert.
Amennyiben a M�V �s az �rintett v�llalatok menedzsmentje nem teljes�ti a
konvergencia programban meghat�rozott elv�rt megtakar�t�st, nem
kaphatnak teljes�tm�nyb�nuszt.
A budapesti k�z�ss�gi k�zleked�s k�lts�gvet�si t�mogat�sa 2013-t�l
folyamatosan cs�kkenni fog (2013-ra 10 milli�rd forint), t�vlatosan
pedig teljesen megsz�nik. Mostant�l a bev�teltermel� fejleszt�sekre
fognak f�kusz�lni (elektronikus jegyrendszer bevezet�se, j�rm�park
meg�j�t�sa). A korm�ny t�mogatja az infl�ci�t k�vet� d�jemel�si
rendszert, v�llalja, hogy uni�s forr�sok felhaszn�l�s�val meg�j�tja a
j�rm�parkot �s a dug�d�j infrastrukt�r�j�nak ki�p�t�s�t.
150 milli�rd forint t�bbletbev�lt ir�nyzott el� a korm�ny az
elektronikus �td�jb�l. A szakt�rc�nak az orsz�gos k�zutak haszn�lat��rt
fizetend� �td�jak m�rt�k�t a megtett t�vols�ggal ar�nyosan �llap�tj�k
meg. A d�jszintek minden �v janu�r 1-j�n �s j�lius 1-j�n re�l�rt�kben
emelkednek, b�r az e-�td�j bevezet�s�t k�vet� f�l �v m�lva el fognak
ind�tani egy legfeljebb 13 sz�zal�kos m�rt�k� gyakori haszn�l�i
kedvezm�nyrendszert.
Ha a rendszer a megadott hat�rid�ig, vagyis 2013. j�lius 1-j�ig nem
�p�l ki, akkor a jelenlegi matric�s rendszer kiterjeszt�s�vel tesznek
szert t�bbletbev�telre.
Forr�s: Hvg.hu
|
|
 |

|
|