|
Mennyi az annyi?
H�tk�znapi besz�dt�m�ink k�z� tartozik az egy�ni j�vedelmek alakul�s�nak feszeget�se, illetve az, hogy mennyib�l is �lnek a r�gi �s az �j EU-tag�llamok polg�rai. Tal�n sokaknak nem okoz meglepet�st a t�ny, hogy az egy f�re jut�, havi brutt� �tlagkeresetek tekintet�ben jelent�s szakad�k t�tong Eur�pa nyugati �s keleti fele k�z�tt. Enn�l azonban �rnyaltabb a k�p, s fontos tanuls�gokkal szolg�l, ha megvizsg�ljuk Eur�pa orsz�gainak havi brutt� �tlagkeresetek �s a v�s�rl�er�-index alapj�n �ssze�ll�tott rangsor�t.
Egy, a GfK Csoport �ltal k�sz�tett, 26 eur�pai orsz�gra kiterjed� felm�r�s adataib�l kider�l, hogy az egy f�re jut� brutt� �tlagkeresetek tekintet�ben Norv�gia vezet a maga 3600 eur�s �sszeg�vel. A m�sodik helyezett N�metorsz�g (3318 eur�), m�g a harmadik helyen Sv�jc v�gzett (2748 eur�). Az �lbolyban tal�ljuk tov�bb� Ausztri�t, Belgiumot, Finnorsz�got is. Magyarorsz�g (583 eur�) az adatok tan�s�ga szerint a k�z�pmez�nyben k�pviselteti mag�t, b�r a Visegr�di N�gyek k�z�l Lengyelorsz�g (592 eur�) �s Csehorsz�g (633 eur�) is maga m�g� utas�totta haz�nkat. A felm�r�s �rdekess�ge, hogy az Eur�pai Uni� eredeti tervek szerint 2007. �vi b�v�t�se alkalm�val az EU-hoz csatlakozni k�v�n� Rom�nia (275 eur�) �s Bulg�ria (163 eur�) is a sereghajt�k k�z� tartozik, a sort pedig Ukrajna (123 eur�) z�rja.
A havi �tlagkeresetekr�l sz�l� adatok �sszevethet�k a GfK eur�pai v�s�rl�er�-index felm�r�s�nek eredm�nyeivel. A v�s�rl�er�-index az egy f�re jut�, eur� parit�son m�rt, �ves j�vedelmet jelzi, mely figyelembe veszi – t�bbek k�z�tt – az �rszintek k�l�nb�z�s�g�t, ezzel el�seg�tve az egyes orsz�gok jobb �sszehasonl�that�s�g�t.
�rdekes k�pet mutat a havi �tlagkeresetek �s a v�s�rl�er�-indexek �sszehasonl�t�sa. A legmagasabb havi �tlagkeresettel b�szk�lked� Norv�gi�ban egy f� �ves szinten 16 570 eur�t k�lthet el, m�g az egy�bk�nt alacsonyabb �tlagkeresetet felmutat� Sv�jcban j�val magasabb, 19 554 eur� ez az �sszeg. Az elt�r�snek sz�mos oka lehet: �gy az �sszehasonl�t�st alapvet�en befoly�solhatj�k – t�bbek k�z�tt – szociodemogr�fiai v�ltoz�k (p�ld�ul a h�ztart�s nagys�ga, gyerekek sz�ma), a felhalmozott vagyon m�rt�ke, a megtakar�t�sok, illetve a megtakar�t�sok szerkezete. A hagyom�nyosan magas szint� p�nz�gyi befektet�si kult�r�j�r�l ismert Sv�jc eset�t megvizsg�lva p�ld�ul kider�l, hogy – az �sszeur�pai sz�nt�ren – meglehet�sen magas a p�nz�gyi befektet�sekkel rendelkez�k ar�nya: �tb�l egy ember rendelkezik r�szv�nnyel, t�zb�l egy ember pedig k�tv�nnyel. Ez a kultur�lis elt�r�s t�kr�z�dik egy�bk�nt abb�l az egyszer� t�nyb�l is, hogy m�g Nyugat-Eur�p�ban a befektet�sekkel nem rendelkez�k mind�ssze a lakoss�g k�zel egynegyed�t teszik ki (23 sz�zal�k), addig ugyanez az ar�ny K�z�p-Eur�p�ban el�ri a 66 sz�zal�kot.Nagy az elt�r�s az �tlagkeresetek tekintet�ben m�sodik helyezett N�metorsz�g eset�ben is, ugyanis az EU legnagyobb tag�llama, s egyben vezet� gazdas�gi hatalma v�s�rl�er� tekintet�ben csak a tizedik helyen v�gzett egy f�re jut� �vi 15 961 eur�val.
Magyarorsz�g az egy f�re jut� 583 eur�s havi �tlagkeresettel nem f�rt be az els� h�sz helyezett k�z�, v�s�rl�er� tekintet�ben pedig m�g enn�l is h�tr�bb, a 24. helyre szorult. A magyaroknak �vente fejenk�nt re�l�rt�kben 8096 eur� – az �sszes orsz�g v�s�rl�erej�b�l sz�m�tott �tlagnak mind�ssze 56,5 sz�zal�ka – �ll rendelkez�s�re. �sszehasonl�t�sk�pp: a vel�nk egy id�ben EU-tagg� v�l� Szlov�nia eset�ben ez a mutat� 69,6 sz�zal�k, m�g a sereghajt� �sztorsz�g eset�ben csup�n 43,3 sz�zal�k.
A 10 legmagasabb egy f�re jut�, havi �tlagkeresettel rendelkez� eur�pai orsz�g (az adatok eur�ban kifejezve)
<<< Vissza
|
|
