|
|
C�lunk, hogy partnereink hirdet�seiket, �zleti aj�nlataikat az egyre elterjedtebb on-line form�ban is k�zz�tehess�k, �gy az internet adta lehet�s�geket hat�konyan kihaszn�lva teljes k�rben, nagy sz�mban egym�sra tal�lhassanak nagykeresked�k, kiskeresked�k �s forgalmaz�k.
|
|
|
|
|
|
Keres-k�n�l
Keresked�klubunkban szakmai csoportos�t�sban biztos�tunk virtu�lis piacteret partnereink sz�m�ra.
|
|
|
|
|
|
Gal�ri�nkban szerz�d�tt partnereink c�ges adatai, hirdet�sei, aktu�lis aj�nlatai jelennek meg.
|
|
|
|
|
|
Folyamatosan b�v�l� adatb�zisunkban l�togat�ink kereshetnek c�gn�v, telep�l�s, �s tev�kenys�gi k�r szerint.
|
|
|
|
|
|
On-line �ruh�zunk egyed�l�ll� �zleti konstrukci�ban m�k�dik. Magazinjainkban hirdet� partnereink a meg�llap�tott hirdet�si �sszeg egy r�sz�nek fej�ben �rubont aj�nlhatnak fel, amelyet mi virtu�lis �ruh�zunkban adunk el a v�s�rl�knak.
|
|
|
|
|
|
Nyerj ma! oldalunkon (www.nyerjma.hu) nyerem�nyj�t�kokat szervez�nk. A j�t�kban mindennap van nyerem�nysorsol�s, ezzel biztos�tjuk oldalaink l�togatotts�g�t – �s egyben �zleti partnereink hat�kony rekl�mj�t.
|
|
|
|
|
|
A Qkac Magazin c�g�nk �s partnereink aktu�lis �zleti aj�nlatait tartalmazza. Ig�ny szerinti rendszeress�ggel, interneten juttatjuk el t�bb t�zezer, e-maillel rendelkez� �zleti partner�nkh�z.
|
|
|
|
|
|
V�llaljuk partnereink weblapjainak megtervez�s�t, elk�sz�t�s�t, elhelyez�s�t webszerver�nk�n.
|
|
|
|
|
|
Kereskedelmi m�rk�s term�kek
| Az �n�ll� v�lem�ny a gondolkod�s alapja. E t�zist alapul v�ve lapunk c�lj�ul t�zte ki, hogy olyan k�nyes t�m�kat vet fel, amelyekr�l a kereskedelem ritk�n vagy nem sz�vesen besz�l. Mi a megold�s? V�rjuk a hozz�sz�l�sokat, az ellenv�lem�nyeket, az �p�t� jelleg� b�r�latokat, amelyeket a Szupermarket Magazin k�vetkez� sz�m�ban k�zreadunk. Tudjuk, hogy van mit mondania. Tegye meg! |
| TABUK N�LK�L A KERESKEDELEM GONDJAIR�L |
Egy m�rk�t�l mindig elv�runk valamit: min�s�get, megb�zhat�s�got vagy �let�rz�st, egysz�val valamit, ami t�bb, mint egy korty ital vagy p�r szem s�tem�ny. A kereskedelmi m�rk�val is ez a helyzet. A legf�bb szempont az, hogy olcs� legyen, a t�bbi felett pedig szemet hunyunk, hiszen: „van ez is olyan j�, mint a m�sik, a m�rk�s...”
Sajnos, el�g sokszor el�fordul, hogy nincs olyan j�! A dolog �rdekess�ge: mi, v�s�rl�k ezt tudjuk is. Napjainkban a k�l�nb�z� �ruh�z-, illetve �zletl�ncok – m�ret�kt�l �s term�kpolitik�juk k�l�nb�z�s�g�t�l f�gg�en – sz�z �s h�romsz�z k�z�tti sz�m� saj�t m�rk�s term�ket forgalmaznak �zleteikben. Ez nem t�nik soknak a t�bb ezer cikkelemhez k�pest, ami a szuper- vagy hipermarketekben megjelenik. Ugyanakkor ha azt n�zz�k, hogy ezek a term�kek h�romszor-n�gyszer, s�t, sok esetben nyolcszor-t�zszer akkora helyet foglalnak el, mint ak�r a term�kcsoport piacvezet� term�ke, akkor m�r el kell gondolkodnunk azon, hogy mi is a kereskedelmi m�rk�k forgalmaz�s�nak igazi c�lja.
A c�l...
... egy�rtelm� – a vev� becsalogat�sa az alacsony �rral. Ma Magyarorsz�gon t�z f�l�tti azoknak a l�ncoknak, beszerz�si t�rsul�soknak a sz�ma, amelyek a piac meghat�roz� r�sz�t k�pezik. V�lem�nyem szerint, a nemzetk�zi tendenci�kat is figyelembe v�ve, ez a sz�m k�t-h�rom �ven bel�l v�rhat�an legal�bb a fel�re cs�kken. �ri�si harc folyik, ki marad benn �s ki fog �talakulni, beolvadni, elt�nni (ilyen esetek m�r t�rt�ntek a k�zelm�ltban). Az els�dleges c�l teh�t a vev�k gyors elcs�b�t�sa a konkurens l�nct�l. Vagyis nem a v�s�rl� kedv��rt ind�tj�k a sok akci�t, adj�k a kedvezm�nyt, avagy tartj�k az alacsony �rat. A kereskedelem saj�t j�l felfogott l�t�rdek�ben pr�b�lja a versenyt�rsak el�l bevinni mag�hoz a fizet� vev�t. Ez sz�m�ra rendk�v�l fontos mozzanat, hiszen forgalmat, profitot termel, amely forgalom azonnal hi�nyk�nt jelentkezik a konkurenci�n�l. De egy�ltal�n j� ez a vev�nek? Els� pillanatban �gy t�nhet, igen, hiszen �gymond „megtakar�t” egy bizonyos �sszeget. Csak arr�l nem esik sz�, mihez k�pest?
�rak �s k�lts�gek
A v�s�rl�sok sz�ma n�vekszik, az egy kos�rra jut� v�s�rl�si �rt�k szint�n. Ennyivel t�bb �rut v�s�roln�nk? Nem hiszem. Eg�sz egyszer�en az olcs� kereskedelmi m�rk�k mellett a t�bbi term�ken n� a kereskedelem �rr�se. Terhelik a gy�rt�k m�rk�it (magas �rr�ssel, marketingk�lts�gekkel, sz�mtalan egy�b visszat�r�tend� kond�ci�val), azt�n, ha az �r el�ri azt a szintet, hogy a term�k m�r nem fogy az elv�rt m�rt�kben, k�nnyed�n megv�lnak t�le �s a t�lk�n�lati piacon m�ris t�bb jelentkez� p�ly�zik a meg�resedett helyre.
Term�szetesen a kereskedelmi m�rk�k k�lts�gvisel� szerep�t a gy�rt�s ter�let�n nem lehet tagadni. Ez az a d�nt� pont, ahol a gy�rt�k a k�s�bb v�gzetess� v�l� d�nt�st meghozz�k. A jobb kapacit�skihaszn�l�s, a nagyobb mennyis�g� gy�rt�s eset�n jobban eloszthat� �ltal�nos k�lts�gek mind olyan �rdekek, amelyek a gazd�lkod�s k�l�nb�z� ter�leteit jelent�sen befoly�solj�k.
Monopolpiac?
Amikor a gy�rt� valamely kereskedelmi l�nccal egy�ttm�k�dve egy kereskedelmi m�rka gy�rt�s�ba kezd, az �ltala gy�rtott term�kek mennyis�gi n�veked�se mellett egy id�ben szor�tja ki a piacr�l versenyt�rsai term�keit. Nem egym�s mellett versenyeznek, hanem egy monopolpiac fel� t�rekednek.
Ezt a folyamatot sokszor a kereskedelmi l�ncok is er�s�tik. Az elk�pzel�s nagyon cs�b�t�, de a magyar piacon �letvesz�lyes is lehet. Ha a gy�rt� a kereskedelmi m�rka mellett saj�t m�rk�j�t is sz�ll�tja, akkor a kereskedelem k�t-h�rom leger�sebb konkurense term�keit nem list�zza az �zleteiben.
Innen a t�rt�net – az elk�pzel�sek szerint – meseszer�. J�l kihaszn�lt gy�rt�s, konkurensek n�lk�li saj�t m�rka – k�v�nhat-e enn�l t�bbet egy hazai gy�rt�? �gy azt�n nem lehet azon csod�lkozni, hogy l�tezik ma Magyarorsz�gon olyan c�g, amely elismert m�rkapiaci monopolhelyzete ellen�re fontol�ra veszi a bel�p�st a kereskedelmi m�rk�k piac�ra is.
Mivel a magyar piac viszonylag kicsi, egy, a globaliz�ci�ban feln�v� nemzetk�zi m�rka sz�m�ra a bel�p�s korl�tja meglehet�sen alacsony. Az egyhang� piacot �rz�kelve azonnal t�bben is megjelennek, megteremtve a konkurenci�t a sz�pen elk�pzelt monopolpiacon.
A m�sik eset, hogy a kereskedelem a gy�rt� helyzet�t t�k�letesen ismerve – hiszen tudjuk, hogy a kereskedelmi m�rk�k gy�rt�s�nak felt�tele a megrendel� sz�m�ra a r�szletekbe men� �rkalkul�ci� biztos�t�sa – tov�bb k�v�nja n�velni saj�t profitj�t �s tov�bbi �rcs�kken�st akar. Teszi ezt az�rt, mert l�tja a kalkul�ci�b�l, hogy m�g maradt p�r falat a gy�rt� sz�m�ra az egyre jobban ler�gott csonton, vagy mert egy m�sik gy�rt� alacsonyabb �rat aj�nlott, ez�rt a megl�v� szerz�d�s�b�l ki szeretne sz�llni.
Ebben az esetben az eddigi gy�rt� egyetlen ir�nyba mozdulhat, ha nem akar azonnal t�nkremenni. Azaz cs�kkenti �rait, tov�bb rontja – hiszen k�nytelen – a term�k min�s�g�t, �s rettegve v�rja a kereskedelem k�vetkez� ultim�tum�t. Ami j�n is. �s min�l el�bbre megy a gy�rt� ezen az �ton, ann�l biztosabb a gyors hal�l. A nagy mennyis�g� kereskedelmi term�k mellett azt�n term�szetesen saj�t m�rk�ja piac�t is elvesz�ti, hiszen az olcs� �rakat m�r eddig is itt pr�b�lta kompenz�lni, illetve az �j kereskedelmi m�rk�t sz�ll�t� saj�t – n�ha import�lt – m�rk�j�nak is kell a hely, �s � is ebben b�zva v�g bele ebbe az �ngyilkos v�llalkoz�sba.
Ha vastagszik a p�nzt�rca
Egy alacsony �rral �sszek�t�tt kereskedelmi l�nc m�rkanev�nek folyamatos kommunik�ci�ja – pl. Alacsony �r = X �ruh�zl�nc – ak�r el is �rheti a c�lj�t. Igen �m, de a fogyaszt� fura szerzet, nem az�rt v�s�rol olcs� �rut, mert azt akar, hanem az�rt, mert egy�ni helyzet�b�l ad�d�an csak azt tud. �s abban a pillanatban, amikor lehet�s�ge ad�dik r�, azonnal a dr�ga m�rkaterm�keket v�s�rolja, mert � m�r csak ilyen, nem h�l�s a kereskedelmi m�rk�nak, nem veszi t�bb�.
Ezt viszont a keresked�k �pp olyan j�l tudj�k, mint b�rki m�s, ez�rt tartj�k polcaikon azokat a m�rk�kat, amelyek – harcolva a jelenlegi helyzettel – szigor�an tartj�k magukat saj�t m�rkastrat�gi�jukhoz. Mi t�rt�nik ekkor? A kereskedelem szint�n j�l j�r, hiszen a beszoktatott v�s�rl� az � �zlet�ben v�s�rolja a m�rkaterm�keket is.
�s mi t�rt�nik a kereskedelmi m�rk�kkal, ha sok fogyaszt� m�r megteheti, hogy igazi m�rkaterm�ket v�s�rol? Val�sz�n�leg azoknak is n�vekedni fog az �ra, vagy a keresked�k egyszer�en le�ll�tj�k a gy�rt�sukat, mert a m�rkaterm�kekn�l megl�v� magas �rakb�l polcm�terre vet�tve l�nyegesen nagyobb hasznot tudnak realiz�lni.
�s akkor mi lesz azokkal, akik a kereskedelmi m�rk�kat gy�rtj�k? Neki�llhatnak �jra fel�p�teni a saj�t m�rk�jukat. El�lr�l kezdhetik – ha m�g k�pesek – a term�kfejleszt�st, a kutat�sokat, a gy�rt�sfejleszt�st, a visszat�r�st a kem�ny, de hat�kony m�rkapiacra. Ez a folyamat m�r ma is megfigyelhet� n�h�ny kor�bban jelent�s mennyis�g� kereskedelmi m�rk�s term�ket gy�rt� eset�ben, Franciaorsz�gban �s Sv�jcban.
Eszk�z �s �rdek
Ezek a gondolatok csup�n n�h�ny szempontb�l pr�b�lj�k megvil�g�tani azt a j�tszm�t, amelyr�l a kereskedelem szem�rmesen, a gy�rt� pedig fogcsikorgatva hallgat. Hiszen az a fontos, hogy a v�s�rl� �r�lj�n az alacsony �raknak. T�nyleg ez a l�nyeg?
A term�kek m�rk�s�t�s�nak jelenleg nincs �letk�pes alternat�v�ja. Ezt mindenki – gy�rt� �s keresked� – egyar�nt tudja. De am�g a m�rka az �rt�kek n�vel�s�vel igyekszik min�l nagyobb re�lis hozamot kihozni a term�kb�l, addig a kereskedelmi m�rka csak eszk�z a kereskedelem kez�ben az egym�ssal �s a gy�rt�kkal v�vott harcban.
Megjegyzem, a vev� �rdekei ellen is sz�l a nem egy esetben tapasztalhat� gyeng�bb min�s�g, az irre�lisan alacsony �r, amelyet term�szetesen – a kommunik�ci�ban – fel lehet �lt�ztetni ak�r keresztesh�bor�hoz hasonl� hat�sos jelz�kkel, vagy misszi�k�nt felt�ntetve hangoztatni. Viszont n�zetem szerint az igazi keresked�k, akik magukat is beleadj�k minden egyes elad�sukba, nem k�v�nnak mesters�gesen lepuszt�tott, hozamot alig termel� �rukon kereszt�l k�zeledni a sz�mukra legfontosabb szerepl�h�z – az igazi v�s�rl�hoz.
B�r�ny Zsolt
(Szupermarket Magazin, 2002. j�lius–augusztus)
<<< Vissza
|
|
|
|
|
Szakmai partnereinknek sz�l� z�rtk�r� magazinjaink mellett (A Keresked�, Szupermarket, Sz�ps�g Magazin) kiad�nk, a Tang� M�dia fogyaszt�i lapokat is megjelentet (Aut�trend, Tuning&Stereo, Style, Street Magazin). Havonta 130 ezer p�ld�ny, k�zel 300 ezer olvas�!
|
|
|
|
|
 |
|
Az Aut�trend weblapja
|
|
|
|
|
 |
|
A Tuning&Stereo weblapja
M�diaaj�nlat
|
|
|
|
|
 |
|
A Street Magazin weblapja
|
|
|
|
|
 |
|
A Style Magazin weblapja
M�diaaj�nlat
Chat
|
|
|
