Janu�r 7-�n P�rizsban ezzel a mondattal nyitotta meg korunk egyik legnagyobb divattervez�je,Yves Saint Laurent azt a sajt�t�j�koztat�t, amin bejelentette v�gleges visszavonul�s�t a divatiparb�l, �s 40 �vvel ezel�tt alap�tott, legend�s divath�z�nak bez�r�s�t. A 65 �ves mester hosszasan besz�lt a szakm�ban elt�lt�tt �vtizedekr�l, de konkr�t indokot nem hozott fel nyugd�jba menetel�nek ok�val kapcsolatban. Yves Saint Laurent 1936. augusztus 1-j�n az alg�riai Oranban sz�letett. M�r n�gy�ves kor�ban ruh�kat varrt bab�inak, tizen�t �vesen pedig az orani operah�z balettkar�nak jelmezeit tervezte. Tizennyolc �vesen kezdett tervez�st tanulni, �s m�g az els� �vben p�ly�zatot nyert. Rajzait elvitte a Vogue divatlap szerkeszt�s�g�be, s a lapigazgat� kapcsolatai r�v�n p�lyafut�s�t az �tvenes �vek m�sodik fel�ben Christian Diorn�l kezdte. 1958-ban, 21 �vesen, els� �n�ll� bemutat�ja ut�n - melyen trap�z vonal� ruh�kb�l �ll� kollekci�t vonultatott fel, ezzel saj�t st�lust teremtve - nevezt�k ki Dior ut�dj�nak.1962 �prilis�ban alap�totta saj�t divath�z�t, majd 1966-ban bemutatta a korszakalkot� n�i szmokingot. A tervez�sn�l mindig az egyszer�s�gre, a hordhat�s�gra t�rekedett, legink�bb klasszikus st�lusban alkotott. A divat demokratiz�l�d�s�nak elk�telezett h�ve volt, azt akarta el�rni, hogy a j�l�lt�z�tts�g �s az elegancia ne csak a nagypolg�rs�g el�joga legyen. Dioron k�v�l Coco Chanel tan�totta, aki liberaliz�lta a h�lgyeket. E szellemis�g elsaj�t�t�sa k�sztette Yves Saint Laurent-t arra, hogy �vekkel k�s�bb hatalommal ruh�zza fel a n�ket a divat vil�g�ban. "�gy �rzem, hogy l�trehoztam egyfajta ruhat�rat, amely nagyban hozz�j�rult egy korszak �tform�l�s�hoz. Ez mind ruh�kon kereszt�l t�rt�nt, amelyek k�ts�gtelen�l kev�sb� fontosak, mint a zene, az �p�t�szet, a fest�szet vagy b�rmely m�v�szeti �g, de szent�l meg vagyok r�la gy�z�dve, hogy a divat nem csak �lt�ztet, hanem biztons�got ny�jt, �nbizalmat ad, jellemet form�l �s k�pess� teszi a h�lgyeket a f�rfit�rsadalomba val� integr�l�d�sra." Yves Saint Laurent ruh�iban l�rikus, romantikus �s j�t�kos elemeket vegy�tett. A kre�tor a nyolcvanas �vek elej�n kijelentette: "... klasszikus darabokat tervezek a n�knek, hogy pontosan olyan magabiztosak legyenek a ruh�ikban, mint a f�rfiak az �lt�nyeikben." Alkot�saival a XX. sz�zadi n�k f�rfias megteremt�s�vel a feminizmus l�nyeg�t is kifejezte, 1968-ban megjelen� �tl�tsz� ruh�i a szexu�lis forradalmat t�kr�zt�k. A divatszakm�ban sikert sikerre halmozott, ami kit�ntet�st ebben az ipar�gban meg lehet szerezni, azt Saint Laurent meg is szerezte, mag�n�lete viszont k�sz cs�dt�meg volt. A mag�nyt�l �s a depresszi�t�l val� f�lelm�ben rendszeresen k�b�t�szerhez ny�lt. "K�sz�nettel tartozom a h�lgyeknek - h�reseknek vagy nem h�reseknek egyar�nt -, akik viselt�k a ruh�imat, h�s�gesek maradtak hozz�m, �s annyi �r�met szereztek nekem. �gy �rzem, hogy az elm�lt �vek sor�n a munk�mat tagadhatatlan t�k�letess�ggel v�geztem. Soha nem adtam al�bb. Tiszteletem mindig is e szakma fel� ir�nyult. Lehet, hogy ez nem egy m�v�szet, de k�ts�gtelen�l sz�ks�ge van egy m�v�szre ahhoz, hogy l�tezzen. Nem hiszem, hogy megtagadtam azt a feln�v�ben l�v� fiatalt, aki rend�thetetlen magabiztoss�ggal �s hittel megmutatta els� rajzait Christian Diornak. Ez a meggy�z�d�s �s hit sosem hagyott el. Minden embernek sz�ks�ge van egy eszt�tikus fantomra ahhoz, hogy l�tezzen. �n vad�sztam az eny�mekre, kik�nyszer�tettem �s megtal�ltam �ket. Megj�rtam a hadak �tj�t. Ismerek olyan gyenge embereket, akik a nyugtat�t gy�gyszernek h�vj�k. Tiszt�ban vagyok a depresszi� jelent�s�vel �s a k�rh�zi bez�rts�ggal. De elj�tt az a nap, amikor t�ltettem magam e borzalmakon. Egy kicsit m�g mindig sz�d�lten, de m�r j�zanul l�tezem. �n v�lasztottam ezt a tragikus sorsot, de �ltala k�pes voltam az alkot�s mennyorsz�g�ba l�pni, ahol felfedeztem az �nemet �s az �letet, amelyet magunkkal �l�nk. Ennek ellen�re, �gy d�nt�ttem, hogy sz�gre akasztom a kalapom �s elhagyom a divatvil�got, amelyet annyira szeretek." A divatlicenc int�zm�ny�t a 70-es �vek elej�n Yves Saint laurent �s partnere, Pierre Berge teremtette meg, �s l�ptette el� a divat�let egyik meghat�roz� jelens�g�v�. A licenc a divatipart, �gy a szt�rtervez� c�g�t is j� darabig hatalmas forgalmat bonyol�t� �s magas nyeres�get realiz�l� glob�lis ipar�gg� tette. A licenc legel�ny�sebb felt�tele, hogy nem ig�nyel befektet�st a tervez� r�sz�r�l, s�t, minim�lis aktivit�st sem, elv�gre nem a tervez� �tl�tte ki a term�keket, �s nem is a saj�t c�ge gy�rtja. Ilyen biztons�gr�l �lmodik minden m�rkan�v-alap�t�: amikor puszta neve k�pes bev�telt hozni �s v�llalatokat mozgatni an�lk�l, hogy maga egy l�p�st is tenne. Fenntarthatja a kreat�v kontrollt, szak�rt�k�nt belesz�lhat a term�k �let�tj�nak legt�bb f�zis�ba, de v�geredm�nyben minden ny�g a licencv�llal� partnerc�g dolga. Term�szetesen a gyan�tlan vev�k nagy r�sz�nek fogalma sincs ezekr�l az "alkukr�l", boldogan veszi meg az olcs�, de m�rk�s �rut, �s ringatja mag�t abba a tudatba, hogy ez�ttal � is felz�rk�zott a Men� Kiv�lts�gosok Klubj�ba. A simli hozz�tartozik az �zlethez, v�g�l mindenki j�l j�r. Az egyetlen rizik�: a tervez�nek �szn�l kell lennie, mire b�lint r�. Ha rossz d�nt�st hoz, akkor z�ros hat�rid�n bel�l lerombolhatja m�rkanev�nek nehezen kiv�vott im�zs�t �s erej�t. Val�sz�n�leg ez okozta Yves Saint Laurent veszt�t is. Nev�nek kezd�bet�i (YSL) ott d�szelegtek mindenf�le b�vlin. M�rkanev�nek el�rt�ktelened�se az �vezred v�g�re kezdett igaz�n �rezhet�v� v�lni, amikor is meg�rkezett az �j trend, ism�t a r�gi f�ny�ben kezdett t�nd�k�lni az elegancia, a minimalizmus pedig v�gvesz�lybe ker�lt, mert a v�s�rl�k�z�ns�g megunta. A licencek felmond�sa az eg�sz szektor aktu�lis probl�m�ja lett. Yves Saint Laurent 1999-ben adta el divath�z�t potom egymilli�rd eur��rt a saj�t divatbirodalmat �p�t� Francois Pinault-nak. A d�sgazdag francia �zletember igen nagyvonal�nak mutatkozott, nemcsak az haute couture-r�szleg t�zmilli� eur�s vesztes�g�nek p�tl�s�t v�llalta, hanem t�bb mint 7,6 milli� eur�s �ves fizet�st biztos�tott a mesternek. Laurent azonban nehezen viselte el, hogy Pinault a Gucci-galaxisba integr�lta luxuskonfekci�-�gazat�t, amely �gy a fiatal amerikai szt�r-tervez�, Tom Ford ir�ny�t�sa al� ker�lt. A k�l�nb�z� gener�ci�khoz tartoz�, s gy�keresen elt�r� felfog�s� k�t szakember k�z�tt a viszony annyira megromlott, hogy Yves Saint Laurent Pinault leg�d�zabb vet�lyt�rs�t�l, az LVMH (Luis Vutton Moet Hennessy) konszern f�r�szv�nyes�t�l, Bernard Arnault-t�l k�rt seg�ts�get. A nyugd�j bennfentesek szerint a botr�nyba fulladt l�p�s k�vetkezm�nye. �rthet�ek teh�t a visszavonul�s magyar�z� okaik�nt felhozott fizikai �s idegrendszeri probl�m�k. A legend�s divath�z janu�r 23-�n bemutatott tavaszi-ny�ri kollekci�j�r�l a szakma �gy v�li, nem k�ts�ges, ez volt Saint Laurent utols� tervez�se, �s t�k�letes id�z�t�s a m�lt�s�gteljes visszavonul�sra. Ugyanakkor m�ris megindultak a tal�lgat�sok arr�l, hogy ki k�veti majd a mestert az igencsak zs�ros fizet�ssel egy�tt j�r� �ll�sban. A divatvil�g m�ris megfogalmazta, hogy a szakma Mozartja vonult vissza, akinek ruhak�ltem�nyei �tv�zt�k a k�pzeletet az eleganci�val, �s akinek c�lja az olyan n�i ruh�k megalkot�sa volt, amelyekben a szebbik nem ugyanolyan biztons�gban �s er�ben �rezhette mag�t, mint a f�rfiak a saj�tjaikban.