Nyitott sz�vvel v�gtam neki New York-i utamnak. K�v�ncsi voltam �s buzg�. L�tni akartam, meg�lni, �rezni az ott t�rt�nt, az eg�sz vil�gra kihat� esem�nyeket. Az amcsik kedvesen fogadtak, �rezhet�en nem a szok�sos par�z�s alaphangulat uralkodott. Most kinyilv�n�tott�k, hogy �r�lnek a turist�nak, akinek jelenl�te m�r eleve bizalmat �s biztat�st ny�jt nekik. Kapcsolatok �s szab�lyok El�sz�r h�t �s f�l �ve, utolj�ra tavaly j�rtam New Yorkban. Annak idej�n itt �l� bar�taim azzal kezdt�k, hogy kiok�tottak a fontos �s betartand� �ratlan szab�lyokr�l. Els�k k�z�tt pl. arr�l, hogy a metr�ban illetve b�rmely t�megk�zleked�si eszk�z�n ne n�zzek bele a m�sik arc�ba, ne f�rk�sszem a tekinteteket, mert ez nem szok�s, �s provok�l�sk�nt hat. Az, hogy kb. 17 milli� mindenf�le nemzetis�g� ember toler�lja egym�st, az elfogad�s komoly er�pr�b�ja. M�k�d�s�t a k�z�mb�ss�g szemmel l�that�an seg�ti. Ellenben most ezt nem �reztem ilyen er�sen. S�t! K�zzelfoghat� volt az emberek seg�t�k�szs�ge, bar�ts�goss�ga. Ezel�tt az volt az �rz�sem, hogy lel�hetnek, kirabolhatnak, le�thetnek, senkit nem �rdekel, mindenki megy tov�bb a maga dolg�ra. Most, ha elejtettem egy pap�rfecnit, ut�nam sz�ltak, ha lecs�szott a kardig�nom, t�bben ny�ltak ut�na, hogy f�lseg�ts�k, s ha valami inform�ci�ra volt sz�ks�gem, a lehet� legk�szs�gesebben igaz�tottak �tba. Saj�t �szrev�teleimet megosztva bar�taimmal, ugyanezt a v�lem�nyt hallottam t�l�k is. A terrort�mad�s k�zelebb hozta az embereket egym�shoz. Fontosabb� v�ltak az emberi kapcsolatok �s megnyilv�nul�sok. A mindannyiukat �rint� t�rt�n�s eggy� kov�csolta �ket. Az egy�bk�nt nagyon dinamikus �s kem�ny v�ros ett�l sokkal l�gyabb� v�lt. Sokkal ink�bb biztons�gban �reztem magam benne, mint valaha. Persze, ebben benne van az �vek �ta nagy n�pszer�s�gnek �rvend� f�polg�rmester, Giuliani munk�ss�ga is. A v�ros rendszab�lyai kifejezetten hasonl�tanak egy szigor� gimn�zium�hoz. Csak hogy n�h�nyat eml�tsek: nyilv�nosan doh�nyozni csak nagyon-nagyon kev�s kijel�lt helyen szabad, azt is csak 17 �r�t�l hajnali 4.30-ig, ugyanis ut�na m�r t�rv�ny tiltja a sz�rakoz�helyek nyitva tart�s�t. Amikor d�lut�n 16.45-kor r� akartam gy�jtani az Union Square-en, egy k�v�z�ban, r�m sz�ltak, hogy m�g negyed �r�t v�rjak vele. Ugyan�gy r�m pir�tottak, amikor egy zen�s b�rban �jjel t�ncolni kezdtem, hogy itt nem lehet. Ugyanis a cs�p�met a zene ritmus�ra jobbra �s balra elmozd�tanom csak akkor lehets�ges, ha a tulajdonos egy rakat p�nz�rt megv�s�rolta a sz�rakoz�hely�hez a t�nc enged�ly�t. Bizony, k�rem! Semmit sem adnak ingyen, az oly sokat emlegetett �s �h�tott szabads�got pedig f�k�pp nem! Folyamatosan azt �reztem, terelnek, mint a birk�kat, s ha individualiz�lni akartam magam, �gy t�nt, mintha egy rossz gimnazista lenn�k, aki int�t provok�l. Gy�sz �s biznisz N�h�ny napos aklimatiz�ci� ut�n r�gy�rtam magam, hogy kimenjek a World Trade Center romjaihoz. M�r a metr� alulj�r�j�ban �reztem az er�s, �gett szagot, f�nt pedig egyre intenz�vebben. A romok k�zvetlen k�zel�be nem mehettem, hiszen az eltakar�t�si munk�latok miatt lez�rt�k a ter�letet, de �gy is �pp el�g volt, amit l�ttam. Az els� pillanatok nem megrend�t�en hatottak r�m, hanem ink�bb egyfajta k�l�n�s �ress�g j�rt �t. Csak szeml�l�dtem. Az �p�letek �sszezsugorodott f�mv�zai, a sittet furik�z� szorgos munkag�pek, egy fontoskod� egyfog� fekete t�zolt�, aki r�kiab�lt az emberekre, hogy ne haszn�lj�k a f�nyk�pez�g�p�ket. De ez senkit nem zavart, mindenki fot�zott tov�bb. Voltak, akik �gy �lltak be a fot�z�sra, mint egy idilli csal�di k�phez szok�s, �s egy k�v�l�ll�t k�rtek meg, k�sz�tsen r�luk fot�t a romokn�l. Az omlad�kot k�rbevev� ker�t�sen vir�gok, transzparensek. Mindenfel� megrend�lt arcok, k�nnyez� szemek. K�zvetlen�l a WTC mellett l�v� legk�zelebbi templom m�r-m�r zar�ndokhelly� v�lt, ahova be sem lehetett menni, mert �rizt�k az ajtaj�t. Az eg�sz templomker�t�st bebor�tott�k a vir�gok, a k�pek, az im�k, a gyermekrajzok, a j�k�v�ns�gok. Minden�tt m�csesek, im�ra kulcsolt kezek - de k�zben folyamatosan villantak a vakuk, kattogtak a f�nyk�pez�g�pek. �s persze, ahogy ilyenkor ez lenni szokott, megjelent a WTC-kultusz biznisz. Az eg�sz v�rosban, de a k�rny�ken k�l�n�sen. WTC-s k�pek, k�peslapok, p�l�k, sapk�k, jelv�nyek, kit�z�k. S�t! Egy tetov�l�szalonban l�ttam a leg�jabb WTC-s tetov�l�smint�kat. �tf�l�t. Az egyik legdurv�bb a k�t torony el�tt keresztben fekv� v�rz� kereszt. (In memoriam WTC...) A trag�dia ut�n megjelent a "kok�rda" is, vagyis az amerikai z�szl� mint�zata hossz� cs�kban a ruh�ra t�zve. Gy�szban a v�ros, hiszen itt m�g nem volt h�bor�. Nem ismert�k m�g azt az �rz�st, amikor t�megek pusztulnak el oktalanul. �s ez a gy�sz egy�tt�rz�v� tette az embereket. "F�ldalatti" bulik A leg�rdekesebb, leglaz�bb, legszabadabb helyek, ahol most j�rtam, mind illeg�lisak voltak. Titkos mag�nlak�sok, ahova az ember csak valakivel vagy valakire hivatkozva ker�lhet be. Egy bar�tom, Gene vitt el egy ilyen helyre, Chinatownba. Nyitott h�zibulinak nevezn�m, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy az italt el�g dr�ga p�nzen m�rik. �s micsoda "cool" New York-i design! Az UV-f�nnyel megvil�g�tott hatalmas f�mszalagbogly�kra el�sz�r azt hittem, sz�nakazlak. Kev�s t�rgy, de az nagyon formatervezett. K�t helyis�g, k�tf�le zene. Mindkett� hib�tlan. Ez a hely annyira bej�tt, hogy m�snap is visszamentem. Egy v�ratlan pillanatban hirtelen p�nikhangulat, villanyolt�s �s zenelekapcs, alkoholok gyors elrejt�se - itt a rend�rs�g! �pp �n magam is l�ptem volna ki az ajt�n, amikor bel�pett egy csom� zserny�k. Az orrom el�tt zajlott le a jelenet, amikor a rend�r egy nagy zsebl�mp�val belevil�g�tott a tulaj, Mariano arc�ba, �gy �v�ltve vele, mint egy �llat. A fi� hat�rozottan annyit k�rt, ne besz�ljen vele ilyen hangnemben. Erre a rend�r m�g kem�nyebb lett �s k�z�lte vele, ha nem fogja be a pof�j�t, nemcsak �t, de mindenkit (azaz minket is) bevitet a rend�rs�gre. Mi sz�pen elh�ztunk, m�snap pedig Gene megtudta Marian�t�l a k�vetkezm�nyeket: most bevett�k azt, hogy ez csak egy mag�nparti volt, de legk�zelebb az FBI-jal j�nnek. Gene mes�lte: ezek a sr�cok egy �vtizede nyomj�k, mindig m�s helysz�nen. Komoly adrenalinf�gg�s alakulhatott ki benn�k, ha t�z �ve r��lltak arra, hogy mag�nlak�st b�relve illeg�lis, azaz 4.30 ut�n is nyitva tart� sz�rakoz�helyeket l�tes�tsenek. Nagyszer�nek tal�ltam, hogy akadnak olyan emberek, akik minden rizik� ellen�re v�llalj�k, hogy az ostoba, az individuum szabads�g�t gyermeteg m�don korl�toz� rendszab�lyokat �th�gva, megadj�k az embereknek azt, amire sz�ks�g�k van. Thanksgivin' Hazautaz�som napj�n (november 22-�n) volt legnagyobb nemzeti �nnep�k, a Thanksgivin', a H�laad�s napja. Kint �l� amerikai bar�tom �gy mes�lte el, mit jelent nekik ez az �nnep: "Mi h�l�t adunk, hogy f�lfedeztetett ez az �j f�ldr�sz, ahol mi j�l�tben �lhet�nk. Nem �gy, mint ti Eur�p�ban, ahol sok�ig v�ren, keny�ren meg k�posztalevesen �ltetek. H�l�t adunk az �rnak, hogy Amerik�ban �lhet�nk, ahol az ostoba v�ront�s, a forradalmak �s a h�bor�k m�g nem tett�k t�nkre azt a szabad �letet, amit itt magunknak megteremtett�nk." Ez volt a trag�dia �ta az els� Thanksgivin', �r�l�k, hogy ott lehettem. K�v�lr�l mindig m�sk�ppen l�tja a dolgokat az ember, �s annyira, de annyira boldog voltam, amikor visszaj�ttem Eur�p�ba, az �n dr�ga kis haz�mba, ami �gy ringat engem, mint egy anyam�h a SZOT-�d�l�ben. Ui.: Ja, �s mi�rt "El nem k�sz�lt k�pek"? Valahol elejthettem a f�nyk�pez�g�pet, kigurult bel�le a film. Ez megint ink�bb egy bels� utaz�s volt.