Valahogy mindig k�v�ncsi gyerek voltam, akit �rdekelt, mi van a "mecsbokszban", mi�rt h�vj�k a T�lap�t Mikul�snak, mi a t�r� az elf, �s egy�ltal�n mi�rt pont ekkor kell dorb�zolni, �s nem mondjuk a kellemes ny�ri melegben? K�v�ncsis�gom az�ta sem cs�kkent, �gy a decemberi esem�nyek kapcs�n �jra bele�stam magam a k�rd�sk�rbe. Megd�bbentem a h�rek hallat�n! Kezdj�k ott, hogy a Mikul�s n�vad�ja - elt�r�en a k�s�i korok habzsol�, puffancs Mikul�s�t�l - m�r csecsem�k�nt kit�nt aszk�ta �letm�dj�val, ugyanis �ntudatos gyermekk�nt b�jti napokon csak egyszer volt hajland� szopni! (Szeg�ny anyj�nak hogy fesz�lhetett a melle, �s nem a boldogs�gt�l...) A keleti n�pekn�l m�r a VI. sz�zadt�l foh�szkodtak Mikl�shoz, mint gy�gy�t�hoz, tenger�szek �s haj�sok p�rtfog�j�hoz. K�s�bb f� patr�nusa lett a mez�gazdas�gnak �s a r�szeg�t� italoknak, legf�k�ppen a s�rnek, amit az oroszok egyik ig�je ("nyikolityszja" - jelent�se: leinni mag�t) is jelez. Most m�r legal�bb tudom, mi�rt �br�zolj�k olyan sz�p nagy borvir�gos (iz�, s�rvir�gos?) orral! Ellenben nyugatabbra a gy�gyszer�szek, a jog�szok (n�dda!!!), a gyermekek, a tanul�k, a haj�sok �s a foglyok p�rtfog�j�nak tekintett�k. Ezek ut�n term�szetes, hogy a vil�g sz�mtalan pontj�n virul� kereszt�ny kult�rk�rh�z tartoz� n�pek igencsak elt�r� m�don, teljesen elt�r� id�ben �nneplik Szent Mikl�s j�tett�nek �vfordul�j�t. Mindez olyan m�ret� kalamajk�t jelent, amely m�r-m�r fel�r egy szents�gt�r�ssel. �sszekeverik J�zus �s egy j�val k�s�bbi kereszt�ny f�pap t�rt�net�t, r�aggatnak egy isten tudja, honnan keletkezett ritu�l�t, kar�csonyf�t, krampuszt stb., �s r�ad�sul ezt a vil�gon minden�tt m�sk�nt kezelik. Az �rekn�l a gyerekek zs�kot raknak a Mikul�snak, hogy abba tegye az aj�nd�kot, �s gondolva az �ton meg�hezett �regre, hagynak neki az asztalon r�test �s s�rt (p�ff neki, m�giscsak isz�kos a v�n csib�sz). A spanyolokn�l az erk�lyen m�szik be a veresruh�s kar�csonykor, mert ugye ott december hatodik�n a h�romkir�lyok viszik a cuccot a gyerekeknek. A belg�kn�l viszont az �reg m�szakot v�lt, �gy hatodik�n viszi a nagyobb aj�nd�kokat, m�g kar�csonyra m�r csak kisebb dolgok jutnak a kitett zoknikba, amivel - h�l' istennek(!) - m�r m�snak kell szenvednie. Keny�ban a vigass�g a szabadban zajlik, lufikkal, vir�gokkal, ny�lt t�z�n s�lt finoms�gokkal. A sv�dekn�l Jultomten, a man� a seg�t�je a szak�llasnak, az �nnepi men� pedig hering �s barna bab (fene a gusztusukat). A finnek (nan�!) mindenekel�tt szaun�znak egyet, majd elmennek a templomba �s a temet�be, gyerty�t gy�jtva eml�keznek az elhunytakra, ami igen sz�p szok�s... Az ukr�nokn�l J�gap�nak h�vj�k az �reget, aki h�rom - micsoda sp�rol�s... - r�nszarvas vontatta sz�non �rkezik H�pehely le�nnyal, aki ez�stk�k, sz�rm�s ruh�ban �s h�pihekoron�ban t�nd�k�l. Az olaszokn�l leszavazt�k a Mikul�st, ugyanis a Strega Buffana nev� j� boszork�ny sepr�j�n sz�rnyalva viszi a finoms�gokat a rendes gyerekeknek, m�g a rosszaknak szenet ad. Ugyanitt a lencs�t a bar�toknak aj�nd�kozz�k, hogy eml�keztesse �ket a szeg�nys�gre, �s levest k�sz�tve bel�le j� szerencs�t hozzon nekik j�v�re. (Sz�val, ezt az �tletet is m�sokt�l cs�rtuk...) A mi megk�zel�t�s�nkh�z legk�zelebb az osztr�kok �llnak, hiszen n�luk is hatodik�n j�n a puttonyos, alm�val, di�val, �dess�ggel megrakodva. Kar�csonykor m�r a J�zuska hozza az aj�nd�kot, meg a kar�csonyf�t, amit csengetty�sz�ig tilos megk�zel�teni minden rendes gyereknek. Libanonban egy h�nappal kar�csony el�tt gabon�t �ltetnek, azt 24-�n a fa �s a "barlang" el� helyezik, ami J�zus sz�let�s�nek hely�t szimboliz�lja. A franci�kn�l viszont kar�csonykor kell cip�t pucov�lni, mert 24-�n az �reg abba viszi az aj�nd�kot. �j-Z�landon hatalmas tengerparti piknik az eg�sz, ahol a hideg sonka �s a j�gbe h�t�tt s�r j�rja. Ausztr�li�ban nyolc feh�r(!) kenguru r�ngatja a Mikul�st h�zr�l h�zra - nem lehet nagy �lm�ny... -, majd az aj�nd�kok kibont�sa ut�n a n�pek lemennek a tengerpartra krikettezni. (Ez�rt irigylem �ket, a c�p�k�rt �s a l�gyfelh�k�rt m�r nem.) A csehek nagy �lmodoz�k �s rebellis alakok, teh�t csavartak a sztorin. Szerint�k szenteste csod�k t�rt�nnek, amikor az �jszaka megs�ghatja a j�v�t. A Mikul�s �rkez�s�t pedig a J�zuska jelzi csengetty�vel, teh�t �sszmunka folyik a c�l �rdek�ben. A lettekn�l a legjobb gyereknek lenni, ugyanis a szentest�t�l sz�m�tott 12 napon �t hozza az aj�nd�kot a Mikul�s (nyomorult sz�l�k...). Ami a kar�csonyf�t illeti, nos, ott sincs rendben minden. Kis-�zsi�ban Szent Borb�la �nnepe alkalm�b�l v�zbe tesznek december 22-�n egy bimb�s �gat, aminek 24-�re kell kivir�goznia, ezt a k�r� rakott aj�nd�kokkal k�v�nj�k el�seg�teni. A n�metek meg feltal�lt�k a feny�f�t, mert abban a hitben �ltek a XVII. sz�zadban, hogy a t�li napfordul� idej�n a gonosz szellemek, a halottak lelkei kiszabadulnak, �s ezekt�l a k�s�rtetekt�l csak �gy menek�lhetnek meg, ha az �let �r�kz�ldje, a fa al� h�z�dnak. (Nem egy sz�vder�t� hasonlat, �gy az �nnepekre...) A f�kat gy�m�lcs�kkel, pap�rkiv�g�sokkal, aranyl�ncokkal �s �dess�gekkel d�sz�tett�k. N�lunk csak a m�lt sz�zad m�sodik fel�ben kezdett elterjedni ez a szok�s a b�csi udvar �szt�nz�s�re, mert k�l�nben kellett volna a fen�nek. Olyannyira nem akartuk, hogy a nemzeti trad�ci�kat �rz� parasztokn�l m�g 1945-ben is akadtak falvak, ahol egy�ltal�n nem volt divat ez a szok�s. Magyarorsz�gon sok�ig a sz�raz fa�gakat vont�k be sz�nes krepp-pap�rral, amit festett di�val, alm�val �s pattogatott kukoric�val d�sz�tettek (semmi feny�!). A fa d�sz�t�se azt�n kezdte k�vetni az al�bbi met�dust: cs�csd�sz a betlehemi csillag, alatta l�gnak a h�romkir�lyok, ezut�n j�nnek a puf�k angyalk�k teljes alakos, valamint �rval�nyhajjal d�sz�tett arck�pei, piros alma, mogyor�, a k�l�nf�le bo�k - ezek mellesleg a cs�csd�sz csillag cs�v�j�t alkotj�k -, �s a fa t�v�ben elhelyezett betlehemi j�szol az ismert jelenettel: apa(?), anya, gyermek, h�romkir�lyok, teh�n, birka. Erre azt�n kezdett r�telepedni a divat. A fa az adott kor szok�saihoz h�ven barokkosod�snak indult, �s a mindenkori ipari potenci�lnak megfelel� d�szeket alkalmazt�k rajta (�gymint: f�t, pap�rt, �veget, f�jt �vegg�mb�t, sztaniolt, majd k�s�bb a k�l�nf�le m�anyagokat). Az�ta a jelen d�sz�t�si trend elfordult a t�lz�sokt�l, �s elindult az egyszer�s�d�s, a stiliz�l�s teljess�ge fel�, ma m�r az egysz�n� fa a "divatos", m�g a szaloncukor sem t�rhet el a v�lasztott sz�nt�l. Megjegyzem, ez a fa�ll�t�sdi nekem r�g�ta a begyemben van, ugyanis irt�zatos pazarl�snak, ut�latos vandalizmusnak tartom, hogy f�kat irtunk, pl�ne, hogy ezt a szeretet �nnep�n tessz�k. El�g durva kontraszt, igaz, ha ehhez m�g hozz�veszem, hogy mit mondana az �nnepi asztalon vir�t� hal, pulyka, vagy a dig�knak hizlalt b�r�ny �s egyebek... De hiszen a f�t �l� �llapot�ban is fel lehet d�sz�teni, nem kell ahhoz kiirtani. S�t, egy gally is el�g volt m�g p�r �vtizede, csak h�t ugye a megalom�nia... "Mert akkor is az �n f�m a nagyobb, dr�g�bb, m�g ha nem f�r be a lak�sba, akkor is! A szomsz�dot meg �sse meg a guta!" K�zben meg a j� angolok megel�gednek egy fagy�ngy�ggal, koszor�val. (Igaz, nekik nem t�l sok erdej�k van...) Persze, az�rt mi, j� magyarok is egyediek vagyunk egy valamiben, ugyanis mi fedezt�k fel a szaloncukor int�zm�ny�t, ami az ut�bbi �vtizedekben kezd vadul terjedni a vil�gban, mint az influenza. N�lunk fejenk�nt f�l kil�nyi fogy bel�le �vente, ami uszkve 5 milli�rdos biznisz! (M�r megint a moh�s�g!) Sajnos, a legnagyobb �zletr�l lemaradtunk, ugyanis a finnek 1927-t�l magukhoz ragadt�k a Mikul�st azzal, hogy elh�resztelt�k, n�luk lakik, Napapiiriben, egy Rovaniemi melletti kis faluban. �gy azt�n a v�n s�rissza egy id�re fennakadt a realit�s unalmas, p�nzszag� h�l�j�n, b�r ahogy a k�lk�ket ismerem, igen hamar �jra sz�rnyalhat a fant�zia �ter�n �t l�lekt�l l�lekig, meg�rintve mindenkit egy kis boldogs�ggal.