Az�rt kell foglalkozni a t�m�val, mert ez az egyik legsz�nesebb, -izgalmasabb, -improvizat�vabb, -emocion�lisabb zenei vil�g, mellesleg igencsak nagy hat�ssal volt az eur�pai zenei kult�r�ra. Ebben nincs semmi k�l�n�s, ugyanis egy olyan kult�ra, amely �vezredek tud�s�val felv�rtezve l�tezik a leglehetetlenebb k�r�lm�nyek k�z�tt, kiv�l� alkalmazkod� k�pess�get bizony�t. Ez a zen�re is vonatkozik, de ne rohanjunk el�re. El�sz�r n�zz�k, mit�l k�l�nleges az "arab st�lus". zene sok�ig csak �nekmond�kon kereszt�l, sz�jr�l sz�jra terjedt, b�r a XIII. sz�zadban m�r lejegyeztek dalokat, ahol a hangmagass�got bet�kkel, az id��rt�keket sz�mokkal jel�lt�k. K�s�bb is gondjuk akadt a lejegyz�ssel, mivel az arab zen�ben a hangokat elk�peszt� r�szekre osztott�k. Az eur�pai zen�ben haszn�latos 12 hang v�gtelen vari�ci�ja k�nnyed�n lejegyezhet�, viszont a keleti hangrendszer �s ritmus le�r�sa kivitelezhetetlen! K�pesek ugyanis negyed-, s�t, m�g jobban felbontott hangokat is alkalmazni. N�luk a harm�nia mell�kes dolog, a f� a dallam �s a ritmus. Ez nem technikai tud�s �s �tlethi�ny k�rd�se, hanem szeml�leti differencia eredm�nye. Ugyanis a zene n�luk az �r�m el�r�s�re szolg�l� eszk�z, m�g n�lunk �nmag�ban �r�mforr�st jelent. Mint minden zen�nek, term�szetesen ennek is akadnak vall�si vonatkoz�sai. A Kor�n ugyan nem tiltja a zen�t, annak �lvezet�t, haszn�lat�t, azonban szigor�an szab�lyozza a vall�sos zene szerep�t. Az arab vil�gban a muzsika, mint az �let �lvezet�nek r�sze a rabszolgan�k szolg�ltat�sa volt (m�s testi �r�m�k t�rsas�g�ban). A vall�sgyakorlat sz�m�ra ez�rt teh�t tiszt�talannak sz�m�tott. (Ak�rcsak a Vatik�nban, ahol sok�ig tiltott�k a hangszerek templomi haszn�lat�t, mondv�n, az a pog�ny R�ma megjelen�se lenne a templomban.) Azonban az ima hangos hirdet�se fontos feladat, s mivel annak legt�volabb elhangz� v�ltozata az �nekl� emberi hang, �gy l�tjogosults�got nyert a dal, mint a legjobb hangsz�r�. (Anal�gia: a XVI. sz�zadi tridenti zsinat hat�rozata.) Sz�val, dalaik jelent�s r�sze - ak�rcsak a zsid�kn�l - vall�si eredet�, �s jelent�sen t�lszab�lyozott. Ennek ellen�re az arab zene m�gis a legimprovizat�vabb, ak�rcsak az indiai, amelyb�l bizonyos m�rt�kben t�pl�lkozott. Pontosabban az assz�r-babiloni zen�b�l, a VII. sz�zadi arab h�d�t�sok eredm�nyek�nt. A tov�bbi terjeszked�sek eredm�nyek�nt magukba olvasztott�k az egyiptomi hangszereket (a h�rf�t �s a fuvol�t) �s zen�t. H�d�t�saik eredm�nyek�nt Eur�pa a penget�s �s a von�s hangszerek z�m�t nekik k�sz�nheti, hogy a ritmushangszerek sokas�g�r�l m�r ne is besz�lj�nk. Tal�n egyik legfontosabb hangszer�k az oud, sz�munkra k�z�rthet�bb megfogalmaz�sban a lant. Az arabok szerint az oud rezonanci�ja annak k�sz�nhet�, hogy a fa, amib�l a test k�sz�lt, mag�ba sz�vta az �gain pihen� madarak csiripel�s�t. Ezek ut�n "norm�lis", hogy a penget�t "sassz�rnynak" nevezik. Az oudot m�g a XIX. sz�zadig minden betegs�gre kit�n� gy�gy�rk�nt haszn�lt�k. Az arabok sz�m�ra ez a hangszerek kir�lya. Egyik legismertebb el�ad�ja magyar k�t�d�s�, hiszen Munir Bashir, iraki maquamzen�sz feles�ge magyar, fia, Omar, aki egyben k�vet�je, Magyarorsz�gon sz�letett �s �l mind a mai napig. A maquam egy h�tfok� sk�la, zenei rendszer, mely misztikus, meditat�v zene, feltal�lhat�ak benne a flamenco gy�kerei, amit a m�rok csemp�sztek a spanyol kult�r�ba. Eur�pai f�lnek ezek a sk�l�k hamisnak hatnak, mert negyed-, s�t, m�g enn�l is kisebb hangokat tartalmaznak. N�gy-�t ilyen sk�l�b�l �ssze�ll�that� az improviz�ci� v�za, ami az el�ad� hangulat�t�l f�gg�en alakul. Nincsenek klasszikus korl�tai, szabadon sz�rnyal� fant�ziavil�g� m�faj. Ak�rcsak a qawwali, ami egy k�l�nleges, misztikus �nekst�lus. Egyik legismertebb k�vet�je Nusrat Fateh Ali Khan, akit �zsia Pavarottijak�nt is emlegetnek. �let�ben 120 (!) albuma jelent meg, olyanokkal dolgozva egy�tt, mint Peter Gabriel �s Michael Brook. Dalainak jellegzetess�ge, hogy a hallgat�t transzszer� �llapotba juttatj�k, amit a Sufik ishq-nak, a f�ldi dolgok harmonikus egy�ttl�t�nek neveznek. A qawwali jelent�se is erre utal: "Az isteni hatalom hangja". A Qawwalok (�nekesek) c�lja a hallgat�s�g transzport�ci�ja a bels� tud�s, a megvil�gosod�s egy fels�bb szintj�re. A trad�ci�k itt nagyon fontosak, Nusrat p�ld�ul egy 700 �ves (!) qawwal csal�d lesz�rmazottja. Hasonl�an nagy n�v Cheikha Remitti, aki m�r a 70-es �veiben j�r, m�gis elb�v�l mindenkit el�ad�sm�dj�val, mellyel a hallgat�s�got egy k�l�nleges vil�gba vezeti. A transz�llapot el�r�se egyik fontos eleme az arab zen�nek, ahogy azt a kereng� dervisekn�l l�thatjuk. A monoton zen�k alig �szrevehet� elcs�sztat�sa, m�s szintre emel�se jellegzetes m�dszere a transz�llapot kialak�t�s�nak, amint a The master musicians os Joujouka egy�ttes eset�ben is tapasztalhatjuk. Szerencs�re, az arab zen�ben akad b�ven k�nnyedebb, pik�nsabb, humorosabb m�faj. Ilyen p�ld�ul az esk�v�i zen�szek int�zm�nye, melynek egyik kiemelked� k�pvisel�je Ali Hassan Kuban. � arr�l is h�res, hogy nemegyszer k�t-, s�t, h�romnapos (!) esk�v�k�n zen�lt meg�ll�s n�lk�l. Az esk�v�i zen�szek a n�biai dobokon t�l hatalmas hangszerparkkal felv�rtezve sz�rakoztatj�k a hallgat�s�got. Akad itt szaxofon, konga, bong�, rengeteg ritmushangszer, accordion, duda, heged�, trombita, darabukka. A j� hangulat megteremt�s�hez term�szetesen m�s is kell, ilyenkor j�l j�nnek a hast�ncosn�k, akiket szint�n a t�r�k�k �s az arabok adtak a vil�gnak (h�l' istennek!!!). Itt azt�n felbukkan a cint�ny�r, a heged�, az oboa, a rengeteg dobf�les�g �s az elmaradhatatlan oud. Az arab zene modernebb v�ltozat�nak csod�latos sz�ps�g� �s hang� alakja Natasha Atlas. N�la m�r megjelennek az elektromos hangszerek, de a trad�ci� sz�m�ra is fontos. Megjegyzem, a felfriss�tett muzsika csod�t tett az arab zene elismerts�g�vel. No meg a felszabadultabb szellemis�g, melybe belef�rt a szerelem t�rgyal�sa egy n�i sz�jb�l teljes nyilv�noss�g el�tt. Ez egyes arab orsz�gokban m�g manaps�g is elk�pzelhetetlen. Mint ahogy az is, amit Rachid Taha m�velt, miszerint h�zias�totta az arab zen�t a rockkal. Isteni kever�k alakult ki bel�le, b�r sokan nem n�zt�k j� szemmel. Pedig az arab zenei vil�gnak tudom�sul kell vennie, hogy v�ltoznak az id�k. Franciaorsz�gban m�ra rengeteg zenei st�lus alakult ki az ottani alg�riai, marokk�i �s egy�b bev�ndorolt arab n�ci�nak k�sz�nhet�en. Khaled is �gy v�lt vil�gh�r� el�ad�v�. Egym�s ut�n adja ki jobbn�l jobb albumait, melyeken �zl�ssel vegy�l az arab �s az eur�pai zenei vil�g soksz�n�s�ge. Persze, ezt a mer�szs�get m�s m�r sokkal kor�bban megtette. �tt�r�k�nt p�ld�ul Maurice el Medioni, aki 1940 k�r�l Alg�ri�ban, a Caf� Oranban j�tszotta zongor�j�n az Eur�p�ban oly nagy sikerrel fut� dzsesszt, swinget, rumb�t, boogie-woogie-t, amit azt�n vakmer�en vegy�tett saj�t nemzete dalaival. A v�ge az lett, hogy divatot teremtett az arab zene ezen speci�lis interpret�ci�j�val. Befejezend� a m�ltat�sokat, eml�ts�k meg Rash�t, egy felett�bb csinos szud�ni h�lgyet, aki sz�p hangja mellett tamburin-, derbukas- �s palmaj�t�k�val is jeleskedik.