"Jobb, mint Picasso, mert ez szebb, olcs�bb �s k�nnyebb hazavinni" - rekl�mozza port�k�j�t az egyik sz�nyegbolt tulajdonosa, mik�zben minden er�szakoss�g�t latba vetve pr�b�l betess�kelni baz�rj�ba. A kiter�tett hatalmas, sz�nes sz�nyegeket n�zegetve m�r �rted a hasonlatot. �sz ide vagy oda, Marokk�ban m�g mindig d�gmeleg van. Pl�ne a d�li �r�kban nem vesz�lytelen a sz�k sik�torokban s�t�lgatni. A f�lledt melegt�l �s a sz�nes keleti kavalk�dt�l elbambult turista ilyenkor k�nny� pr�da. �lelmes arabusok tuszkolj�k be egyik boltb�l a m�sikba, ahonnan k�ltekez�s n�lk�l szabadulni nem is olyan egyszer�! Mindenesetre el�z�kenyebb, er�szakosabb �s sz�rakoztat�bb vend�gl�t�sban az eur�pai boltokban biztosan nem r�szes�l senki. Nem, k�sz�n�m, nem akarok v�s�rolni" - hangzik a gyatra kifog�s valamelyik fej�t kapkod� nyugati turista sz�j�b�l. "Nem v�s�rolni, csak n�zni, csak n�zni, mim van nekem" - �s a naiv utaz� m�ris egy t�lzs�folt boltban tal�lja mag�t, ahol tucatnyi marokk�i udvarolja k�r�l. Kedves emberek, mindent a vev��rt, az otthoniak tanulhatn�nak t�l�k, gondoltam el�sz�r �n is, mikor egy sz�nyegekt�l roskadoz� b�d�ba er�szakoltak be. Annak ellen�re, hogy t�bbsz�r megpr�b�ltam elmagyar�zni: sok mindent v�s�roln�k, ha lenne p�nzem, de sz�nyeget nem, pl�ne p�nz n�lk�l... Ut�lag visszagondolva, szerintem azt hitt�k, �t akarom verni �ket, mert turista l�v�n, biztos tele vagyok zsetonnal. K�t huszon�ves sr�c vezette a boltot. Az �szaki berber t�rzsb�l sz�rmaztak, ahogy a marokk�i hegyi v�roska, Chefchaouen lak�inak d�nt� t�bbs�ge.A berberek er�s �s b�szke n�p, amely f�leg az Atlasz-hegys�g rideg t�jain, valamint �szak-Marokk�ban �l. A kis helyis�gben, ahol le�ltettek, az egym�sra pakolt sz�nyegek a plafont �rt�k, ak�rcsak a fejem b�bja, a rengeteg al�m rakott p�rn�t�l. Mindent a vev��rt! Legal�bb itt h�v�s van, gondoltam. Kedvess�g�k meghat� volt. "�hajtasz egy kis �berber whiskyt�?" - aj�nlott�k ny�jasan, �s �n �r�mmel �ltem a lehet�s�ggel, hiszen az iszl�m t�rv�nyeihez h�ven nem alkohollal, hanem m�z�des mentate�val k�n�ltak. A k�t fi� farmert �s p�l�t viselt. Az eur�pai divat ebben az - egyik legliber�lisabb - arab orsz�gban m�r megszokott. Viharvert magn�jukb�l pedig francia �s arab nyelv� gengszterrap dikt�lta a hangulatot, ami priv�t v�lem�nyem szerint kifejezetten j� volt. Sz�val, csak dumcsizunk egy kicsit - �rvelt bennem a naiva -, biztos �ket is �rdeklik a messze f�ldr�l �rkezettek, hiszen �n el�re mondtam, hogy nem akarok v�s�rolni. �pp csak belekortyoltam a mentolos ned�be, amikor egyik�k, mintha csak unalm�ban csin�ln�, elkezdte kiter�teni az egym�sra pakolt port�k�t. "Ezek tuareg sz�nyegek..." - kezdte az Ezeregy�jszaka mes�j�t. H�t, mit mondjak, l�legzet-visszafojtva hallgattam az el�ad�st a d�li arab t�rzsek, a tuaregek �ltal k�sz�lt sz�nyegekr�l. A Marokk�ban csak elv�tve, ink�bb a d�li szomsz�dban, Maliban gyakori n�pcsoportr�l, a tuaregekr�l biztosan elmondhatjuk: k�kem�ny n�ps�g. A sivatagban �lni nem pite. Hogy meleg van, meg mindenhol homok, az egy dolog, de nyomor is van, meg analfabetizmus, meg kil�t�stalan �letek. Egyszer besz�lgettem egy arabbal, aki eg�sz �let�ben a Szahar�ban �lt. A tuaregek jellegzetes k�k ruh�j�t viselte: b� gaty�t, s�pcsontig �r� inget, turb�nt. Persze, k�rd�ses volt, hogy val�ban tuareg-e, vagy csak a turist�k kedv��rt �lt�z�tt be. Azt mondta, ha munk�t kapna az egyik v�rosban, soha nem menne vissza a sivatagba. De azt is mondta, hogy erre semmi es�lye. A tuaregek egyik - sz�mukra - csek�ly p�nzforr�sa, hogy t�rzsi kult�r�jukat is kifejez�, csod�latos sz�nyegeket k�sz�tenek. Ezeket azt�n ravasz baz�rosoknak adj�k el fill�rek�rt, amib�l esetleg csak �hen nem halnak, m�g a boltos k�tsz�z doll�rt is k�pes kicsalni darabjuk�rt egy-egy bamba amcsib�l. Ezek a sz�nyegek tevesz�rb�l k�sz�lnek, amivel a sivatag n�pe s�trait is bor�tja. E rendk�v�l strapab�r� anyagnak k�sz�nhet�en a s�trak v�z�ll�ak. A min�s�g megk�rd�jelezhetetlen: a sr�c mutatott egy-k�t h�sz �vn�l id�sebb darabot, amelyek igencsak j� kondiban voltak. A sz�nyegeket tuareg szimb�lumokkal d�sz�tik. Ezeket a jeleket tetov�lj�k az asszonyok henn�val a homlukukra �s az �llukra. Egyszer� mint�zat�ak, leveg�sek, term�szetes sz�nez�anyaggal festve. Pipacsot haszn�lnak a piroshoz, ment�b�l k�sz�l a z�ld, indig�b�l a k�k, henn�b�l a narancss�rga, �s k�sz passz, t�bb sz�nt nem haszn�lnak. Az egyik �tik�nyv szerint tevevizeletb�l is k�sz�tenek fest�ket, �m ezt egyik boltos sem er�s�tette meg. Bar�tunk egyre jobban belemelegedett a mes�be a szerencs�tlen tuareg asszonyokr�l, akik egy h�napig g�rc�lnek sz�nyegenk�nt, s akiknek munk�j�t p�nzben igaz�n ki sem lehet fejezni. Az �rra val� c�lozgat�s rossz �rz�ssel t�lt�tt el: eml�kszik m�g ez a kedves ember arra, hogy nincs n�lam l�? Csak �gy k�v�ncsis�gb�l m�gis r�k�rdeztem: mennyi? "El�bb megmutatom, mir�l is van sz�, addig nem besz�l�nk az �rr�l, ez a berber keresked�k szok�sa. Majd, ha befejeztem a mond�k�mat, kital�lunk egy �rat. Ez mindenkinek szem�lyre szabott" - oktat a berber, mik�zben az els� izzads�gcseppek megjelennek agg�d� arcomon. Egym�s hegy�n-h�t�n hevertek a sz�nyegek a padl�n, kiter�tett m�r vagy harminc darabot. De m�g csak akkor k�vetkezett a java: a berber sz�nyegek �s a hozz�juk kapcsol�d� kimer�t� t�j�koztat�. Ezek a val�ban egyed�l�ll� darabok pamutb�l k�sz�ltek, k�z�j�k egyiptomi selyemb�l varrtak dolgos kezek apr� mint�kat, ami zs�folt, szemet k�pr�ztat� hat�st keltett. Az apr� mint�k annyira kik�sz�tik a sz�v�n�k szemeit, hogy naponta csak k�t �r�t dolgoznak a darabokon. Ez a t�ny, persze, befoly�solja az �rat is.Noha emberem sz�v�n�kr�l besz�lt, n�ket ritk�n l�ttam Marokk�ban dolgozni, mintha a sz�v�m�helyekben is csak f�rfiak ser�nykedtek volna. A k�z�pkori hangulatot id�z� �szaki v�rosk�ban, Chefchaouenben szinte �gy �lnek az emberek, mint k�tsz�z �ve. A hatalmas marokk�i hegyek oldal�ba �p�lt v�ros lerobbant, gyakran vesz�lyesen meredek sik�toraiban meg�llt az id�, �s vele a halad�s. Az apr� boltokban �cs�rg� tulaj helyben �s k�zzel varrja a sz�nes kaft�nokat, az asztalosm�helyben nyolc-t�z �ves k�lyk�k gyalulnak, a kov�cs m�hely�ben pedig kezdetleges m�dszerekkel k�sz�tenek szemet gy�ny�rk�dtet� d�szt�rgyakat. Ezekben az utc�ra ny�l� m�helyekben �rdemes v�s�rolni, mert a nagy m�gonddal elk�sz�tett t�rgyak igen olcs�ak. Azaz... Ha van valami halv�ny sejtelmed az �rakr�l, �s �gy csin�lsz, mintha eszed �g�ban sem lenne v�s�rolni, �s nem hagyod magat bepalizni (ami szinte lehetetlen), esetleg lehet j� �zletet k�tni. Viszont egy dolgot nagyon megtanultam Marokk�ban: itt, kom�m, sz�p lehetsz, de okos nem... Visszat�rve sz�nyeges kalandra, lassan m�r vagy hatvan sz�nyeg hevert el�ttem, amikor is k�vetkezett egy �jabb, speci�lisan berber �zleti r�tus. �jb�l v�gig kellett n�znem az �sszes kiter�tett darabot, �s ki kellett v�lasztanom azt a p�rat, ami a legjobban tetszett. "Mindegyik tetszik, nem tudok v�lasztani, am�gy sem akarok v�s�rolni..." - h�r�tottam, de addig ny�st�ltek, hogy nem volt mit tenni, nem akartam udvariatlan lenni. Kiv�lasztottam n�gyet. Egyszer�en csod�latosak voltak, s a lelkes boltos �gy futtatta �ket, hogy m�g egy korty "berber whisky", �s azt is elhittem volna, hogy ezek tulajdonk�ppen rep�l� sz�nyegek. A j� marokk�i nem is tudja, hogy eladhatja-e �ket, de, mert igen szimpatikus vagyok, mert � l�tja, hogy �n nagyon j� ember vagyok, sz�val, esetleg lehet r�la sz�, az �ra csak nekem, csak most... �s mondott valami olyat, hogy el�sz�r nem tudtam - hogy a magyar nyelv egyik agyonhajszolt fordulat�val �ljek -, s�rjak-e vagy nevessek. Els� gondolatom az volt, hogy a marokk�i �tik�nyvet, amiben feh�ren-feket�n az �ll, hogy itt olcs�n lehet sz�nyeget v�s�rolni, �sszet�pem, el�getem �s - �rin� l�v�n - megk�rek egy fi�t, hogy a hamvait vizelje le. Az �r csillag�szati volt, v�lhet�leg tartalmazta a k�zel negyvenperces t�j�koztat� el�ad�st, az arra val� felk�sz�l�s f�radalmai�rt j�r� ellenszolg�ltat�st, a bolt t�bb �vre visszamen�leges forgalmi ad�j�t, az �sszes sz�nyeg �r�nak n�gyszeres�t, �s a s�llyed�sre �t�ltetett Velence megment�s�hez sz�ks�ges k�lts�geket. Ezek ut�n m�r csak abban rem�nykedtem, hogy legal�bb a te�t ingyen adt�k. "Ez t�l dr�ga �s ahogy az el�bb m�r eml�tettem, a p�nzem, sajnos, a hotelben maradt, becssz�ra, nem kamu..." Akkor m�r nem voltak annyira kedvesek. A p�r percig tart� m�ly csend s�ket�t� volt. "Mennyit adsz �rte?" - k�rdezte a magasabbik �s er�sebbik, egy cseppet agressz�ven... Azt hiszem, szeg�ny emberben akkor realiz�l�dott igaz�n, hogy linkre strap�lta mag�t. Egyre lincsgyan�sabb lett a hangulat. Az addig meleg, bar�ts�gos barna szemek most l�ngoltak a d�ht�l. Jobbnak l�ttam t�vozni. Alig hagytam el a boltot, a kitart� marokk�i ut�nam futott. "Mondd, mennyit adsz �rte?" - nyaggatott. "V�rj, odaadom a fel��rt! Na j�, legyen a negyede! N�zd, velem lehet alkudni, ha csak kev�s p�nzed van, mutatok kisebb sz�nyegeket! M�shol ezt nem kapod meg, ilyen min�s�get, ennyi�rt. Figyelmeztetlek, �leted legnagyobb lehet�s�g�t sz�rod el! Nekem t�z gyerekem van, nem �rted?! V�rj, most hova futsz, gyere vissssszaaaaaaa!!!!!!!!!!"